Sárga lapok az EBRD-től

A közép- és kelet-európai térségben Magyarország áll a legjobban a kereskedelmi és pénzügyi jog fejlesztésében – derül ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felméréséből. Az uniós integráció követelményei nyomán a közép-európai országok általában messzebbre jutottak a „jogi rendszerváltás” végrehajtásában, mint a szovjet utódállamok, Lengyelország azonban szerény teljesítményével tűnik ki. Az EBRD ezt az ország túlterhelt bírósági rendszerével magyarázza, és ez a befektetők számára igencsak megnehezíti követeléseik érvényesítését. A keleti térség országai közül Moldova és Kirgizisztán mutatta fel a legjobb eredményt, köszönhetően a jogrendszer fejlesztéséhez külföldről kapott sok segítségnek. Összességében a felmérés tanulsága mégis az, hogy a térség egészének sok még a tennivalója.

Értékelése során az EBRD egyrészt azt vizsgálta, hogy az írott törvények mennyiben felelnek meg a nemzetközi standardoknak és gyakorlatnak. A pénzintézet ez idáig a konceszsziók, a vállalatirányítás, a csődjog, a biztosítékokkal fedezett tranzakciók és az értékpapírpiacok területén végezte el a jogrendszerek „átfogóságának” vizsgálatát. A távközlési szektor szabályozásának értékelését erre az évre tervezik.

Másrészt az EBRD a jogszabályok végrehajtását is megvizsgálta, a jogrendszerek hatékonyságát a gyakorlati működés oldaláról értékelve. Módszeréül a pénzintézet az esettanulmányt választotta: az első, 2003-ban végrehajtott vizsgálat során például azt vették szemügyre, hogy egy bank miként tud érvényt szerezni egy csődbe jutott adósával szembeni követeléseinek, mennyi idő alatt, milyen könynyen, mennyi pénzhez juthat hozzá zálogjoga gyakorlásakor. A három szempont alapján ezen a területen Magyarország, Lettország és Szlovákia végzett az élen, míg Bosznia-Hercegovina és Örményország jogi gyakorlata bizonyult a legkevésbé hatékonynak.

Az EBRD reményei szerint a jogrendszerek értékelése ösztönzőleg hat majd a kormányokra a reformok folytatására. Jó példa erre Lengyelország esete, amelyet a pénzintézet 2003-ban megjelent, Transition Report nevű kiadványa valósággal felrázott. A bírósági rendszer működését az EBRD akkor több szovjet utódállaménál is rosszabbnak értékelte, és ez tükröződött a Világbank 2004-es és 2005-ös „Doing Business” jelentéseiben is. Az elmarasztalások nyomán a lengyel jegybank segítséget kért az EBRD-től a szükséges reformok végrehajtásához, amely ez év januárjában tette le az asztalra értékelését és javaslatait. A pénzintézet reményei szerint a hitelezők és az adósok dolgát egyaránt nagyban megkönnyítve jelentős piaci élénkülést eredményezhet, ha jelentése nyomán érdemi változások indulnak majd meg.

A jogrendszerek javításához is adott technikai segítségnyújtás mellett részt vállal olyan befektetésekben, amelyeket a külföldi magántőke túl kockázatosnak tart. Közép-Európában egyre kevesebb az olyan ágazat, amely az EBRD segítsége nélkül nem juthat tőkéhez.

A jogrendszerek javításához is adott technikai segítségnyújtás mellett részt vállal olyan befektetésekben, amelyeket a külföldi magántőke túl kockázatosnak tart. Közép-Európában egyre kevesebb az olyan ágazat, amely az EBRD segítsége nélkül nem juthat tőkéhez.-->