Szorul a hurok a Szerencsejáték Rt. körül
Az Európai Közösségek Bíróságának keményebben kellene fellépnie azon tagállamokkal szemben, melyek különösebb indok nélkül korlátozzák a hozzáférést a szerencsejáték-piacukhoz ? vélekedett Damaso Ruiz-Jarabo főtanácsnok egy olasz ügyben.
Olaszországban olyan jogszabályok voltak hatályban, amelyek kizárták annak a lehetőségét, hogy a szerencsejáték-piacon történő szolgáltatásnyújtást engedélyező koncessziókat magántársaságok szerezzék meg. E tilalom miatt a legutóbb 1999-ben kiírt pályázaton, melyen hatéves ? egyszer megújítható ? időtartamra lehetett koncessziókat szerezni, a Stanley International Betting brit fogadócég, amely egyébként Nagy-Britanniában jogszerűen folytat szerencsejáték-szervezői tevékenységet, sem tehetett ajánlatot. Később világossá vált, hogy a kérdéses olasz szabályozás ellentétes a szabad letelepedés és a szabad szolgáltatásnyújtás elvével, ezért azt módosították, azzal a következménnyel, hogy a következő koncessziós tender kiírásakor már a Stanely IB is érvényes ajánlatot tehet. Tehát a már odaítélt koncessziókat nem vonták vissza, és azok, akik érvényes olasz koncesszióval nem rendelkező külföldi fogadásszervezők megbízásából Olaszországban fogadóirodát nyitnak, továbbra is büntetőjogi szankciókra számíthatnak.
A mostani ügy egyébként azért is lehet érdekes több tagállam, így Magyarország számára, mert a sportfogadási tevékenység gyakorlására kivetett korlátozások miatt jelenleg hazánk elleni is vizsgálatot folytat a Bizottság. Az EU végrehajtó testülete áprilisban hivatalos felszólító levélben tudatta, hogy a magyar gyakorlat, melynek értelmében törvényileg korlátozzák a sportfogadás szervezését a külföldi vállalatok számára, sérti a szolgáltatások nyújtásának uniós alapjogát, amit az EK-szerződés szentesít.
A Bizottság szerint az eljárás alá vont államok ? Magyarország mellett még Dánia, Finnország, Hollandia, Németország, Olaszország és Svédország ? olyan szigorú működési követelményeket szabtak meg a külföldi szolgáltatók számára, amelyek már illegális piacvédő intézkedésnek számítanak. Ilyen például az a követelmény, hogy az érintett vállalatnak legyen állami koncessziója vagy licensze, holott ezt már a saját államában megkapta. Ami Magyarországot illeti, Charlie McCreevy belsőpiaci biztos a nem állami tulajdonú (gyakorlatilag szinte biztosan külföldi) szerencsejátékcégek tevékenységének és reklámozásának korlátozása miatt szánta el magát a lépésre. A londoni székhelyű Sportingbet internetes fogadóiroda ? mely tavaly nyáron Brüsszelhez fordult annak érdekében, hogy Magyarországon is reklámozhassa tevékenységét ? üdvözölte a hírt. John Kovacs, a cég magyarországi menedzsere korábban a BruxInfónak nyilatkozva örömének adott hangot, hogy az EU belsőpiaci biztosa ? mint fogalmazott ? hozzájuk hasonlóan ítéli meg a magyarországi szabályozást. A három nagy magyar nyelvű internetes fogadóirodánál egyébként körülbelül 50 ezren regisztráltak eddig. A három iroda éves online magyarországi sportfogadási forgalmát 7 milliárd forintra becsülik. (Bruxinfo)
