Magyarországot ellenőrzik az uniós szakemberek

Jövő tavasszal ismét átfogó pénzügyi ellenőrzést hajt végre Magyarországon az Európai Unió. A közösségi ellenőrök az új hétéves uniós költségvetési periódus elindulásával azt vizsgálják, hogy a 2007–2013-ra Magyarország rendelkezésére bocsátott 22,6 milliárd eurós keret lekötését és felhasználását képes-e hatékonyan menedzselni a hazai rendszer. Egyidejűleg várható az is, hogy növekszik a helyszíni projektellenőrzések jelentősége. Általában a nagy, a tartalmilag kockázatos fejlesztések vagy korábbi szabálytalanság miatt vizsgálják a projekteket.
A közösségi forrásokat kezelő intézményeket először 2004 második felében auditálta az EU, és akkor megállapította, hogy kellően szabályozott és biztonságos a rendszer – tájékoztatta lapunkat Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. Azóta több ellenőrzés volt az irányító hatóságoknál és a közreműködő szervezeteknél, sőt projektszinten is. Összességében eddig jól vizsgázott a rendszer, de több helyszíni ellenőrzés kellene az esetleges kockázatok kiküszöbölése érdekében – hangsúlyozta az NFH illetékese.
Az EU ellenőrei újra meg újra rávilágítanak a közbeszerzés teljes hazai rendszerében, a kohéziós beruházásoknál az üzemeltetési szerződések tartalmának önkormányzati értelmezésében és általában az elszámolható költség megfelelő beazonosításában rejlő kockázatokra. Ha a támogathatóság megítélése téves, annak anyagi konzekvenciája lehet, a jogosulatlanul igénybe vett dotációt vissza kell fizetni – figyelmeztet Heil Péter. Megjegyezte azonban, hogy az első Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) esetében végrehajtott projektszintű ellenőrzések nyomán visszafizetés még nem volt.
A gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) intézményrendszerét eddig kétszer – 2005 novemberében, illetve 2006 januárjában – ellenőrizte az Európai Bizottság, s bár a végleges jelentést még nem küldték el, az auditorok előzetesen elégedettségüknek adtak hangot. Novák Csaba főosztályvezető elmondta, hogy az uniós vizsgálat kiterjedt az irányító hatóságra és az összes közreműködő szervezetre, s több helyszíni ellenőrzés is volt. A gvop rendszerének ellenőrzése keretében vizsgált nyolc projekt öt különböző intézkedésből tevődött össze. Három projektnél a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., négynél a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és egy esetében az Információs Társadalom Kht. volt a lebonyolításban részt vevő közreműködő szervezet. Az idén januárban lezajlott projektellenőrzéseknél az auditorok többek között az eredeti számlák áttekintésére, az elszámolható költségek vizsgálatára, a beruházás fizikai megvalósulásának ellenőrzésére összpontosítottak – közölte Novák Csaba.
A regionális operatív programnál az Európai Bizottság által kijelölt auditidőpontokat mindig közzétesszük az irányító hatóság honlapján – mondta Kováts Kornél főosztályvezető. Szerinte az EU-s audit azért rendkívül fontos, mert minden másnál pontosabb visszajelzést ad arról, hogy a megvalósításban részt vevő szervezetek, szakemberek az uniós előírásoknak megfelelően végzik-e a munkájukat. Amennyiben mégsem, úgy még a programmegvalósítás folyamatában van lehetőség a kiigazító lépések megtételére. A ropnál eddig két vizsgálat volt, s bár az írásos értékelést még ez az irányító hatóság sem kapta meg, az ellenőrök szóban elmondták, hogy szabályszerűek voltak az eddigi kifizetések. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a pénzügyi folyamatok világosabb szétválasztására, a gondosabb folyamatszervezésre és a kedvezményezett tájékoztatási kötelezettségére, hogy az adott projekt az EU társfinanszírozásával valósul meg.
A humánerőforrás-fejlesztés operatív programnál két uniós ellenőrzés volt, 2005 májusában, illetve 2006 februárjában – tudtuk meg az irányító hatóságtól. Az auditorok a hefop-rend-szer működését vizsgálták, azt ellenőrizték, hogy megfelelő-e a projektszelekció és projektmonitoring, és pontosak-e a költségelszámolások.