Végre: Veres komolyan veszi az euróbevezetés feltételeit
Litvánia példája azt mutatja, hogy a szigorúbb számítások szerinti euróbevezetési kritériumokat kell teljesíteniük az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak - hangoztatta Veres János pénzügyminiszter szerdán Luxembourgban, az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszteri találkozóját követően nyilatkozva.
Az ülésen lényegében egyetértettek abban, hogy Szlovénia jövőre - az új EU-tagállamok közül elsőként - csatlakozhat az euróövezethez, míg az ugyanezt kérő Litvániának, amely kevesebb mint egytized százalékkal túlteljesítette az inflációs feltételt, a többségi vélemény szerint várnia kell. Az állásfoglalásnak az az üzenete, hogy mindenkinek komolyan kell vennie a kritériumok teljesítését - emelte ki a magyar miniszter.
Mások mellett ugyanakkor Magyarország álláspontja is az, hogy érdemes lenne pontosítani a feltételeket, hiszen - Veres szavaival - "közismert közgazdasági tények is alátámasztják azt, hogy nem lehet mereven értelmezni a kritériumokat, főleg nem olyan egysíkúan, mint ahogy most a számításban történt". A közgazdaságtan néhány alaptételét, például a felzárkózó gazdaságokban érvényesülő infláció mértékére vonatkozó konzekvenciákat érdemes figyelembe venni - mondta a magyar miniszter.
Volt több tagországi felvetés, amely arra vonatkozott, hogy érdemes pontosítani a tizenöt éve megfogalmazott kritériumok számítási módját - fogalmazott Veres János, aki nem kommentálta ugyanakkor uniós forrásoknak azt, a találkozó helyszínén tett megállapítását, hogy az inflációs kritérium alkalmazásával kapcsolatban látható különbség mutatkozott a régi és az új tagországok között - egyes megfigyelők a kétsebességes Európa fogalmát is használták.
Korábban európai parlamenti képviselők is feszegették azt a problémát, hogy Litvánia csatlakozásának visszatartásával az EU valójában arra mutatott példát: különbséget tesz gazdaságilag fejlettebb és kevésbé fejlett tagállamok között. Uniós illetékesek - köztük Joaquín Almunia pénzügyi biztos - ugyanakkor ezúttal is azt hangoztatták, hogy az EU szerződései egyértelműen szabályozzák az euróbevezetéshez szabott kritériumokat, és nem kétséges, hogy a szabályoktól nem lehet eltérni.
Mások mellett Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő kiemelte az unió egységességének fontosságát is. Litvánia a négy kritérium közül csupán azt az egyet nem teljesítette, hogy az értékelés előtti tizenkét hónapra számított éves inflációja ne haladja meg 1,5 százaléknál többel a három legjobb mutatóval rendelkező uniós ország átlagát. Ám az eltérés olyan csekély volt (a 2,62 százalékos referenciahatár helyett 2,7 százalék), hogy Vilnius méltánytalannak érezte az elutasítást, ráadásul kifogásolta azt is, hogy nem a legjobban teljesítő euróövezeti országok, hanem a huszonöt tagország közül a három legjobb adatát veszik figyelembe (ennek egyszerűen az az oka, hogy amikor a szabályt alkották, euróövezet még nem létezett).
Zigmantas Balcytis litván pénzügyminiszter a találkozón megerősítette, hogy országa folytatja a követelmények teljesítésére és a mielőbbi csatlakozásra tett erőfeszítéseit. Várhatóan szóba hozza a témát Vilnius a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozón is, ugyanakkor a szerdai tapasztalatok szerint kevés az esély arra, hogy a csúcsértekezlet érdemben foglalkozik a litván panasszal.
Az ülésen helyszíni közlés szerint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, hogy készek már az eurótagsági jelöltek helyzetére vonatkozó következő jelentések összeállítása előtt megvilágítani, hogyan alkalmazzák az inflációs kritériumot. A találkozóról kiadott közlemény még nem végleges változatának fogalmazása szerint a miniszterek üdvözölték a bizottság és az EKB készségét, hogy tovább pontosítsák az árstabilitási kritérium gyakorlatba ültetését még a következő konvergenciaprogram-értékelések előtt.
Veres János rövid sajtótájékoztatóján szó esett a posztján megerősített miniszternek arról a parlamenti bizottsági meghallgatáson elhangzott kijelentéséről is, hogy az euróbevezetéshez szükséges kritériumokat Magyarországon a most kezdődött kormányzati ciklus második felétől sikerülhet teljesíteni. Veres János leszögezte: ez nem jelenti a 2010-es bevezetés elhalasztását, az említett megfogalmazásba ugyanis "belefér" a 2008-as kritériumteljesítés is. Hozzátette mindazonáltal: "azt gondolom, hogy fölösleges az évről szóló vitát folytatni. Az a lényeg, hogy Magyarországnak egyértelműen abba az irányba kell haladnia összes makromutatójával, hogy az egyensúly minél hamarabb helyreálljon, és minél előbb teljesíthesse a feltételeket mind adósságban, mind egyensúlyban, mind az inflációs kritériumot". (MTI)
