Bár minden bizonnyal ez a téma is nehéz politikai küzdelem lesz, egyelőre elmaradtak az éles ütközetek, s még nem rögzítették sem az alapelveket, sem a lehetséges mozgásteret, sem az irányokat.
Az MSZP amúgy sem készít önálló tervet: a Pénzügyminisztériumban (PM) kidolgozott programokhoz képest alakítja ki a véleményét.
A liberális közgazdászműhelyek már számolnak; értesülésünk szerint a kisebbik koalíciós párt visszatér eredeti álláspontjához, és ismét előterjesztést készít az egykulcsos adóról. Meghatározó koalíciós politikusok lapunkat úgy tájékoztatták, hogy egykulcsos tervet a PM is előterjesztett az egyik megbeszélésre, ám azt már el is vetették, a liberálisok szerint azért, mert nem is volt „komoly” anyag. A koalíciónak azt is el kell döntenie, hogy milyen mozgásteret tud biztosítani az adórendszer átalakításához, s valóban érdemi adóreformra lesz-e lehetőség 2009-től, valamint az adójogszabály-változásokat lehet-e majd reformnak nevezni.
Kormányzati politikusok szerint a költségvetés teljes kiadási oldalát vizsgálják, köztük a jóléti elemeket is. Mint emlékezetes, az SZDSZ a jövő évi büdzsé vitájában több mint 70 milliárd forint megtakarítását javasolta, ebből végül 22 milliárdot fordítottak a hiány csökkentésére. A liberálisok szerint egyébként a kiadási oldalon akár 100-200 milliárd forint is megspórolható: úgy vélik, a jelenleginél sokkal határozottabban kell fellépni az állami intézményekkel szemben, le kell törni a lobbiérdekeket, és nagyobb költségkontrollt szükséges érvényesíteni.
Egyes vélekedések szerint a jóléti kiadásokon is megtakarítható lenne ugyanennyi. E javaslatok között például az is megfordult már, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét tegyék rászorultságalapúvá (ez akár 30 milliárd forintos megtakarítást is hozhat), illetve a 13. havi nyugdíjat építsék be a 12 haviba. Bővíti a mozgásteret a gazdaság fehérítéséből származó bevétel is, bár jövőre egyelőre ez „nulla” összeggel szerepel a költségvetésben. Ezek alapján lapunknak kormányzati politikusok azt mondták: 300-400 milliárd forint is lehet a 2009-es mozgástér, ám ezt nem minden résztvevő szánná csupán adó-járulék csökkentésre.
Az az alapkérdés – tették hozzá –, hogy a gazdasági növekedést milyen más eszközzel lehetne gyorsítani. Újból szóba kerül, hogyan lehet elmozdulni a vagyoni típusú adóztatás felé, vagy hogy növeljék-e a 20 százalékos áfakulcsot. Utóbbi több szereplő szerint inflációs gondokat okozna, így ezzel óvatosan kell bánni.