Hozzátette: az idei évet nem lehet reálisan értékelni a tavalyi nélkül. A múlt év és az idei ugyanis szinte teljes ellentéte volt egymásnak. Tavaly jelentős aszály és fagy sújtotta a növénytermesztést, amelynek kibocsátása ezért az előző évhez képest 30-35 százalékkal csökkent. Emiatt emelkedtek a termelői árak, kompenzálva a terméskiesésből adódó veszteséget. Minderre azonban jött egy spekulációs időszak 2007. vége felé, ez még inkább felhajtotta az árakat. Ez pedig az állattenyésztést teljes mértékben ellehetetlenítette.
Az idei esztendő a múlt évnek épp az ellenkezője - hangoztatta a miniszter. Azaz termelési oldalról "szinte minden bejött" a gazdálkodóknak, így magas hozamokat könyvelhettek el. Mindez viszont azt jelenti a gazdálkodók számára, hogy a nagy árubőség miatt kipukkadt a spekulációs léggömb. Így volt olyan termény, amelynek ára egyharmadára csökkent.
Az idei első 9 hónap statisztikai adatai szerint a kettős könyvelést végző cégeknél a nyereségnövekedés várhatóan 3-5 százalékos lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy az előző évi 72-73 milliárd forintos eredmény 75-76 milliárd forintra, nagyon szerencsés esetben pedig akár 78 milliárd forintra is emelkedhet ebben az évben. Az ágazati eredmény egészében pedig a múlt évi 140 milliárdról 155-156 milliárd forintra nőhet. Az ágazat export-árbevétele az idei első háromnegyed évben 4,2 milliárd eurót tett ki. Ez csaknem annyi, mint a múlt év teljes egészében.
Az agrártárca vezetője elismerte ugyanakkor, hogy belföldön a magyar agrárium pozíciókat veszít, ám hozzátette, hogy külföldön egyértelműen piaci pozíciókat nyer. Kedvezőnek ítélte viszont, hogy az elmúlt öt évben az ágazat támogatási forrásai megduplázódtak. Míg 2003-ban - az uniós csatlakozást megelőző évben - a magyar agrárgazdaság támogatására fordítható összeg 210-220 milliárd forintot tett ki, addig az idén ez 430 milliárd forintra rúgott. Jövőre pedig az agrárágazat mintegy 460 milliárd forintos támogatási forráshoz jut majd.
Gráf József utalt arra is, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) projektjei szintén jelentős segítséget jelentenek a gazdálkodók számára. Szerinte azonban ezek hatása főként 2009. végén és 2010-ben mutatkozik majd meg. Addigra készülnek el ugyanis a nagy állattenyésztő beruházások. Emlékeztetett arra: az állattenyésztés és a növénytermesztés ágazaton belül megbomlott egyensúlyának érzékelhető helyreállítása csak hosszabb távon lehetséges.
A bioüzemanyagokkal kapcsolatos újságírói felvetésre a miniszter úgy reagált, hogy a világ még nem döntötte el, milyen sorsot is szán a bioüzemanyagoknak. Felhozta: az Amerikai Egyesült Államokban az új elnök az eddiginél is erőteljesebb programot hirdetett e téren. Magyarországon pedig még azért nem indultak el a szóban forgó beruházások, mert azokat magánfektetők hoznák létre.
Tavaly a 60 ezer forintos tonnánkénti kukoricaár nem kedvezett ezen fejlesztéseknek, az idén pedig a kukorica ára alacsony ugyan, ám a kőolaj alapú üzemanyagok ára is jelentőős mértékben csökken. A kormány csak a beruházásokhoz szükséges hitelekhez adott garanciával tudja segíteni ezeket a fejlesztéseket. A befektetőknek kell meghozniuk a döntést, hogy vállalják-e a beruházás megvalósításával járó kockázatot.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint mindennek ellenére Magyarországnak meg kell őriznie a gabonatermesztésben mostani pozícióját, és piacokat kell keresnie a megtermelt gabona számára. Ebből következik, hogy az állattenyésztés teljesítményét pedig mindenképpen növelni kell.
Gráf József jó lehetőségeket lát még a zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztésében is. E területen szerinte meg kell duplázni a fedett - az üvegházas és a fóliás - termelési terület nagyságát. Továbbá cél lehet a dísznövénytermesztés felfuttatása is. Az állattenyésztésben pedig a baromfi- és a sertéstartás kínálhat kitörési pontokat. A miniszter ugyanakkor borúlátóbb volt a tejtermelés tekintetében, mivel szerinte ott a helyzet jelenleg bizonytalan. A minőségi bor és pálinka előállításában és eladási lehetőségeiben optimistának mutatkozott. A Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásában egyértelműen jónak minősítette a magyar teljesítményt Gráf József.
Példaként említette, hogy a nagyüzemek modulációjában, azaz ezen gazdaságok regresszív támogatás-elvonásában sikerült kedvező kompromisszumot elérni. Mindez azt jelenti: ha valamely üzem 100 millió forintos támogatást kap, attól csak mintegy 1 millió forintot vonnak el, mivel a 300 ezer euró, azaz mintegy 80 millió forint feletti rész 4 százalékát kell befizetnie a vidékfejlesztési alapba.
Emellett kedvező Magyarország számára az is, hogy az uniós támogatások 10 százalékából 3,5 százalékot közvetlen támogatások finanszírozására is fel lehet használni a továbbiakban, míg 6,5 százalékot a növény- és állatbiztosítások támogatására lehet fordítani. Gráf József állást foglalt az SPS jövő évi bevezetése mellett - amennyiben arról pozitív döntés születik az Alkotmánybíróságon.
Mint mondta, az SPS, azaz az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer a régi uniós tagországok esetében és két újonnan csatlakozott államnál is bevált. Így Magyarország számára is kedvező lenne a továbbiakban, mert bekerülhetne abba a körbe, amelyre az új szabályokat hozzák.
