A recesszióból való kilábaláshoz elengedhetetlen az exportpotenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások kiemelt állami segítése. Napjaink gazdasági-pénzügyi válsága egyes iparágaknál eddig sohasem tapasztalt mértékű termelés-visszaesést okozott a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt – írja a Világgazdaságban Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke.
A legnagyobb veszteségek – a bankokat leszámítva – a globális termelési és értékesítési hálózattal rendelkező multinacionális cégeknél keletkeztek. Csődközeli helyzetben van számos gépkocsigyártó és tartós fogyasztási cikkeket előállító óriásvállalat, s még olyan – évtizedek óta sikeres – cégek is létszámleépítésre kényszerültek, mint a finn Nokia.
Az EU27-re vonatkozó statisztikai adatok, előrejelzések arra utalnak, hogy az ipari termelés vagy a visszaesésének mértéke jellemzően azokban az uniós tagországokban nagyobb, amelyeknek relatíve kicsi a belső piacuk, s ahol a jövedelem jelentős hányada exportból származik.
Közismert, hogy Magyarország is ezen államok csoportjába tartozik. A magyar kivitel első negyedévi 25 százalékos zuhanása drámainak nevezhető, s minden bizonnyal hozzájárul majd a 2009-es GDP – uniós átlagot messze meghaladó – csökkenéséhez.
A rossz exportadatok egyben rávilágítanak a magyar gazdaság duális szerkezetéből adódó veszélyekre is. A multinacionális nagyvállalatok súlya a kivitelünkben olyan magas szintre emelkedett, hogy az már a nemzetgazdaság egészére komoly kockázatot jelent. A húsz legnagyobb exportbevételt hozó cég közül csak kettő van magyar vezetés alatt (Mol, Richter), a többi külföldi tulajdonú és irányítású vállalkozás. E húsz cég 2007-ben a teljes kivitel 48 százalékát adta, miközben a foglalkoztatottak mindössze 2,5 százalékát (88 ezer fő) alkalmazta.
Ha a multinacionálisok közül néhány exportorientált társaság úgy dönt (és ez reális veszély), hogy más országba helyezi át termelését, a magyar külkereskedelmi mérleg rövid időn belül súlyosan deficitessé válik. A multinacionálisoktól való gazdasági függőség ismert a külföldi befektetők előtt, akik általában megpróbálják kihasználni e gyenge pontot.
De mi van a másik oldalon? Közel 800 ezer, döntően hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozás, amely a nem közalkalmazott munkavállalók háromnegyedét foglalkoztatja (2006-ban 75,6 százalékát, 2,3 millió főt), s a GDP több mint felét (53,4 százalékát) termeli.
