Fogyasztóvédelmi charta - Maradnak a szép szavak?

2008 végén megváltoztak a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok. A módosítás nyomán a területet felügyelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tavaly decemberben egyeztetést kezdett a civilszervezetekkel és a vállalat szférával egy a hazai fogyasztóvédelmi irányelveket egybefoglaló chartáról. A Fogyasztóvédelmi Tanács második ülésére idén április 23-án került sor, ennek eredményeképpen a charta koncepciója már kialakult – tájékoztatta a VG Online-t a minisztérium fogyasztóvédelmi főosztályának vezetője. Horváth Sándor megfogalmazása szerint a charta "kicsit csúszik", mint mondta már decemberben elfogadhatták volna a szöveget, de a válság közbeszólt.

A főosztályvezető szerint jelentős változtatásokra volt szükség, egyrészt a vállalkozói oldal kifogásai, másrészt jogi problémák miatt. Az SZMM a charta végrehajtását eleinte a Tanácsra bízta volna, ezt viszont az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alkotmányossági aggályok miatt elutasította. Jelen állás szerint a feladat a civilekre hárul, a forrást a számukra évente meghatározott pénzügyi keret jelenti, nem különítenek el összeget a chartával kapcsolatos tevékenységek számára. Horváth Sándor hozzátette: a chartához kapcsolódna egy a részvételt jelző védjegy bevezetése is, amelyhez 80-100 millió forintos keretre lesz szükség. Hogy mikor, nem tudható, mivel a védjegy szabadalmi kérelmét még nem nyújtották be és az elbírálás hat-kilenc hónapot vesz igénybe. A minisztérium reményei szerint a chartát az év második felében elfogadják.

A fogyasztóvédelmi charta a törvényalkotókkal megkötött alku része. Amikor ugyanis az említett jogszabálycsomag módosult, a vállalkozók a rájuk vonatkozók pontok egy részét irreálisan szigorúnak találták. "Amikor például a fogyasztóvédelmi birságot a szabálytalanságot elkövető cég árbevételének tíz százalékában maximálják, az olyan, mintha mindenkinek előírnák, hogy nyerjen a lottón" – fogalmazott Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az arányosság követelményét hangsúlyozva.

Mint mondta, "vissza kellett rángatni a szabályozást a realitás talajára", mivel ha ezt a magas bírságot a kereskedők áthárítják, az a magyar ipar tönkremeneteléhez vezethet. Vámos György leszögezte: az OKSZ kezdettől támogatta a chartát, ugyanakkor nem fogadja el a teljesíthetetlen kéréseket, például azt, hogy minden kereskedelmi egység üzemeltessen saját szervizt ("amire a fogyasztóvédők buzgón bólogattak"). Az OKSZ főtitkára szerint ugyan valóban előfordulnak a fogyasztókat érintő hibák, de ennek oka a gazdasági kényszerhelyzet, az, hogy az adott cég nem képes még két embert felvenni például azért, hogy gyorsabban cserélődjenek az árcédulák a termékeken.

Arra a kérdésre, ki és hogyan tartatja majd be a leendő charta pontjait, Vámos György úgy válaszolt: erre a fogyasztó képes, neki kell ellenőriznie a cégeket, a civilszféra pedig a nyilvánosság erejével érvényesítheti akaratát. Igaz persze – tette hozzá – hogy a fő probléma éppen az, hogy a civilszervezetek nem kaptak elég támogatást a rendszerváltás óta és így megerősödni sem tudtak.

Az OKSZ érdekképviselet és így nem is kötelezi tagjai a majdani charta betartására. A profitorientált szférától nem várható el, hogy fogyasztóvédelmi feladatokat lásson el, de biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a cégek csatlakozzanak a chartához. Ha pedig nem tartják be annak pontjait, a civilszervezeteknek akár helyi szinten is intézkedniük kell azért, hogy adott vállalat ne szerepelhessen többé a charta támogatói között – mondta el az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke.

Dietz Gusztávné szerint sok minden bekerült a tervezetbe, de a gond az, hogy a különböző oldalak eltérően állnak a kérdéshez. Mint mondta, legalább az alapvető kérdésekben meg kellene állapodniuk, erre az OFE elnöke lát esélyt. Ha megegyeznek, akár hat hét alatt elkészülhet a charta…