A nyugdíjrendszer nem maradhat érintetlenül, a most nyugdíjba vonulók 94 százaléka nem éri el az öregségi korhatárt. A korengedményes nyugdíjazás lehetősége ez év végéig él, míg a korkedvezményes nyugdíjba vonulás szabályozását átfogó vizsgálatnak vetjük alá. Ez utóbbi esetében ugyanis kedvezmény helyett inkább a munkahelyi veszélyforrásokat kell minimalizálni. Ennek szabályozása még képlékeny, hiszen a kérdés ősszel kerül újra az Országos Érdekegyeztető Tanács elé – mondta Herczog László.
A miniszter leszögezte: nem normális időket élünk, 6,5 százalékos GDP-csökkenéssel számolunk, vagyis a teljes magyar gazdaság a korábbi növekedés helyett 94 százalékon teljesít majd. Ehhez kell a szabályozást is igazítani, úgy, hogy fejlesztéseket kell elhalasztani, már folyamatban lévő akciókat kell felfüggeszteni. Mindezt azonban oly módon, hogy differenciált megközelítést alkalmazzunk, tudjuk mi a sürgős, a fontos, s elkerüljük a fűnyíróelvet.
A minisztérium munkahelyteremtésre összesen több mint kétmilliárd forintot fordított, ezzel közel 1550 új állás jöhetett létre. A mostani válságos időkben azonban főleg a munkahelyek megőrzését kell segítenünk. Ez év január–februárban egy több mint 17 milliárdos munkahely-megőrző programot indított el a tárca. Ezek közül az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány több mint hétmilliárdos, kifejezetten a megőrzést segítő pályázata lezárult, a rendelkezésre álló keretet teljes mértékben felhasználták.
A támogatás révén mintegy 32 ezer állás maradhatott meg. A regionális munkaügyi központok kezelésében tízmilliárd forintos keret van. Erre július közepéig 2349 munkaadó jelentkezett, 429 cég támogatási igényét hagyták jóvá. Ebből a forrásból a mintegy húszezer álláshely közvetlen támogatásával összesen 31,6 ezer munkahelyet tudtak megőrizni. Mivel a munkaügyi központok a tízmilliárdos keretből eddig 5,61 milliárdot használtak fel, itt még van pályázható összeg. Azzal számolnak, hogy a hazai forrásokból finanszírozott munkahely-megőrző programokkal nagyságrendileg 65-70 ezer állás megtartását lehet elősegíteni.
A GKI tavaly szeptemberben még azt jelezte, hogy az idén 7,4 százalék körüli lesz a várható szintje, októberben 8, márciusban már 8,7, májusban pedig 10 százalékos rátát prognosztizáltak. Ez meghaladja az Európai Bizottság előrejelzését, amely Magyarország esetében ez évre 9,5 százalék volt, igaz, jövőre már 11 százalékos munkanélküliségi rátát jósolnak. Ez arra utal, hogy a munkanélküliség a következő évben éri el nálunk a csúcspontját. Hercog László arra számít, hogy a gazdaság konszolidációját követő egy-két éven belül javulhat jelentősebben a munkaerő-piaci helyzet.
