Székely: "Nem is olyan nagy a baj" - Interjú a miniszterrel

- Kevés miniszternek adatott meg, hogy a jelölése ellen nem emelt szót az ellenzék. Ön azon kevesek egyike. Ám az elmúlt hónapok alatt sok bírálatot kapott. Azt mondják, nem képviseli megfelelően az ágazatot a kormányban, emiatt került veszélybe a betegellátás.

- Nem látom veszélyben a betegellátás helyzetét, kivéve ha az egészségügy szakmai szervezetei nem akarnak együttműködni a zavartalan ellátás érdekében. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy gazdasági válság van, visszaesett a GDP, létezik az állami költségvetés számára kitűzött hiánycél, ezért a nemzetgazdaság érdekében szükség van a takarékosságra. Ilyen körülmények között nem kellene lebecsülni, hogy a kormány mégis adna 4,5 milliárd forint többletforrást az ágazatnak. Az sem lebecsülendő, hogy a munkanélküliség miatt kieső járulékbevételek elmaradása sem érinti a gyógyítómunka forrásait, mert a kormány garanciát vállalt erre is. És az sem lebecsülendő, hogy a 2010-es költségvetés is reálértéken őrzi a forrásokat.

- Csakhogy a szakma még erre az évre kér 25,5 milliárdot. Ennek jogosságát számításokkal támasztották alá.

- A gyógyító-megelőző kassza csupán a 13. havi bérnek megfelelő összeggel lett kevesebb az idén, amit – miután megszüntették – nem kellett kifizetni az egészségügyi dolgozóknak. Ám keresetkiegészítésre kaptak forrásokat az intézmények.

- Mégiscsak nagy lehet a baj, hiszen példátlan módon fogott össze valamennyi egészségügyi szakmai szervezet.

- A mára kialakult probléma egyik oka az, hogy az első fél évben váratlanul megugrott a kórházi betegforgalom, így az időarányosnál lényegesen több pénzt folyósított az intézményeknek az egészségpénztár. A járóbeteg-szakellátásban az időarányos túlköltés 80,3, a krónikus kórházi ellátásban 80,7, az aktív kórházi ellátásban 75,2 százalék.

- Nem kellett volna időben figyelmeztetni az intézményeket, hogy baj lesz?

- Természetesen a szakmai szervezetekkel többször is egyeztettünk. Már márciusban elmondtuk, hogy az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele a gazdasági válság miatt elmarad a tervezettől. Ezért került sor a 13,5 milliárd forint zárolására, ezt a kórházi szövetségek tudomásul vették. Amúgy a teljesítmény szerinti finanszírozási rendszer alapján az intézmények maguk adhatták meg az OEP-nek, hogy az éves teljesítménykeretükből az egyes hónapokban hány százalékot teljesítenek. Ennek alapján az első fél évben nagyon megugrott a forgalmuk, így a tb az időarányos költségvetésnél lényegesen többet fizetett ki számukra. Figyelembe véve a finanszírozás háromhavi csúszását, a jogbiztonságot veszélyeztette volna, ha a már elvégzett teljesítményekre visszamenőleg kevesebbet fizettünk volna. 

- A betegforgalom megugrása miatt tervezi az intézmények finanszírozásának megváltoztatását?

Ezt az intézmények kezdeményezték, amikor Bajnai Gordon miniszterelnöknél jártak. Szerették volna elérni a gyógyítói kasszában zárolt 13,5 milliárd feloldását, ám erre nem látott lehetőséget a kormányfő. Akkor esett szó arról, hogy térjünk át a bázisfinanszírozáshoz hasonló elszámolásra. Pár hete még arról tárgyaltunk, milyen alapon határozzuk meg a bázist, s azt terveztük, októbertől be is vezetjük az új rendszert, de a szakmai szervezetek nem tudtak megegyezni a bázis alapjáról, így marad a korábbi finanszírozás.

- A változtatástól nem lenne több pénz a biztosító kasszájában.

- Több valóban nem, de előre kiszámítható lenne, mennyit kapnak az intézmények, így jobban lehetne tervezniük a kiadásaikat. Amúgy nem szabad elfelejteni, hogy a kórházi képviselők oldaláról hangzott el, szűkíteni kellene a gyógyítói kapacitásokat. Erre én azt kértem, mondják meg, mekkora lehet az a kapacitás, amelyet a biztosító finanszírozni képes. Az első tárgyaláson a szervezetek által aláírt megállapodásban vállalták ennek a meghatározását, három nappal később azonban már nem tekintették feladatuknak.

- Nem csoda, hiszen már miniszterek is megbuktak a kórházi ágyszámcsökkentések miatt. Furcsa lenne, ha most az érintettek mondanák ki saját maguk megszüntetését.

- Meggyőződésem, hogy a szakma tudja leginkább, az adott pénzügyi keretek között mennyi az az összkapacitás, amelynek alapján a struktúra stabil és fenntartható. A javaslatuk csak szakmai segítség lenne, a döntés természetesen az egészségügyi miniszter, illetve a kormány felelőssége. A szakmai szervezetek egyik demonstrációs lépése egyébként éppen a szolgáltatások szűkítését célozza. Állásfoglalásukban úgy fogalmaztak: ha október 14-ig nem történnek meg az általuk elvárt változtatások, korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásokat. Azt kértem tőlük, mondják meg, mit korlátoznának. Ugyanis minden körülmények között el kell végezni a sürgősségi, az onkológiai betegellátást, ezeket sem pénzügyi, sem orvosi, sem emberi szempontból nem lehet szűkíteni. Egyetlen beteget sem lehet elküldeni vizsgálat és diagnózis felállítása nélkül. Azonban jogszabály rendelkezik a halasztható műtétek várólistáiról. E szerint azoknál a beavatkozásoknál, amelyek a beteg egészségét nem veszélyeztetik, hosszabbak lehetnek a várólisták. Például ilyen lehet az ízületiprotézis- vagy szemlencseműtét, a krónikus ellátásban pedig a szanatóriumi ellátás.

- Ha már az onkológiai betegellátást említette, milyen eredménnyel zárult az Országos Onkológiai Intézetben az ön által elrendelt vizsgálat?

- Személyes konfliktus miatt lett ügy az intézetben. Egyes orvosok azt állították, a főigazgató utasítására ellátás nélkül kellett elküldeniük a hozzájuk fordult betegeket. Ám kiderült, a főigazgató intézeti körlevele arról szólt, hogy a területileg hozzájuk tartozó betegeket, és azokat, akiknek az ellátása csak az országos intézetben lehetséges, el kell látni. Ám a területen kívülről jelentkezőket csak akkor lehet fogadni, ha van rá kapacitás. Egyébként az egymásnak feszülő felek leírták: az intézetben nincs veszélyben a betegellátás, és a jövőben is minden beteget ellátnak.

- Elkészült a gyógyítás minimumfeltételeit szabályozó új rendelet. A demonstráló szakmai szervezetek annak végrehajtását is bojkottálják.

- Megtörtént a szakmai és jelenleg folyik a közigazgatási egyeztetés, reményeim szerint októberben kihirdethetjük a rendeletet. Mivel számos új elemet tartalmaz, hagyunk időt az intézményeknek, hogy teljesítsék a gyógyításhoz szükséges tárgyi és személyi követelményeket. Ezért terveink szerint a rendelet csak jövő év közepén lép hatályba.

- Azt rebesgetik, az új jogszabály olyan szigorításokat ír majd elő, amelyeket sok intézmény nem tud teljesíteni.

- Nem kórházakra, hanem kórházi tevékenységekre vonatkozik a rendelet. A mostani nem írja elő például az egyes gyógyító beavatkozásokhoz szükséges szakorvosok, szakdolgozók számát. Az új viszont meghatározza. Így elképzelhető, hogy azok a kórházi osztályok, ahol nincs elegendő szakszemélyzet, nem kapnak majd működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Ennek hiányában pedig nem köt velük finanszírozási szerződést az OEP. Olyan intézményeket szeretnénk működtetni, amelyek garantálják az eredményes betegellátás minden feltételét.

- Mi lesz a betegekkel, ha a kórházak nem tudják kiállítani az előírt személyzetet, és bezárják az osztályokat?

- Egyetlen beteg sem maradhat ellátatlanul és ellátóhely nélkül. Az egészségügyi törvény szerint a kórházfenntartó önkormányzatok meghatározhatják, átadják-e a feladatot egy másik intézménynek. De az is megoldás lehet, hogy pályázatot írnak ki arra, hogy más szolgáltató orvosai lássák el az intézményhez tartozó lakosokat.

- Ön nemrég azt jelentette ki, még most is sok a kórházi ágy.

- Területi aránytalanságok vannak, amelyeket átcsoportosításokkal jól lehet kezelni. Az OEP számítása szerint 4200 aktív ágy kihasználatlan, viszont 800 többletkapacitás kellene. Az ágyszám megváltoztatására a regionális egészségügyi tanácsok tehetnek javaslatot az ÁNTSZ-nek, ha ez nem történik meg, akkor az ÁNTSZ dönt.

- Eseménydús ősz előtt áll miniszter úr. Mire számít?

- Bízom benne, hogy meg tudunk egyezni a szakmai szervezetekkel. Ehhez mindkét féltől komoly szándék és kompromisszum szükséges. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a megtaláljuk a közös hangot.

Az OEP finanszírozási főosztályának a vezetését 1996-ban vállalta el. 2005–07 között az OEP főigazgató-helyettese, eközben a járóbeteg-szakellátás átalakításának, a mentőszolgálatnak a miniszteri biztosa volt. 2007. október 29-től az OEP főigazgatója, 2008. május 5-től egészségügyi miniszter.

Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, kedveli az utazást.

Az OEP finanszírozási főosztályának a vezetését 1996-ban vállalta el. 2005–07 között az OEP főigazgató-helyettese, eközben a járóbeteg-szakellátás átalakításának, a mentőszolgálatnak a miniszteri biztosa volt. 2007. október 29-től az OEP főigazgatója, 2008. május 5-től egészségügyi miniszter.

Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, kedveli az utazást. -->