A miniszterek soron kívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján Gráf József úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság továbbra sincs tisztában a helyzet súlyosságával. A szaktárca vezetője elkeseredettségét hangoztatta, és rámutatott, hogy a tejágazat problémája több más ágazatban is súlyos következményekkel járhat, évekre károkat okozhat. Megismételte: a magyar kormány saját hatáskörén belül mindent megtesz a gazdák megsegítésére.
Megerősítette, hogy a tárca október 16-ra előrehozza ugyan a jövő évi kifizetéseket, de figyelembe kell venni, hogy így a kifizetések eredeti időpontjában okoz majd gondot a forráshiány. Gráf József hangoztatta, hogy uniós szinten tavaly még literenként átlagosan 40 centes árak - amelyek most az önköltségnek felelnének meg - továbbra is alig vannak 20 cent fölött. Hozzátette, ráadásul hiába áll majd vissza az ár az elfogadható szintre, az már későinek bizonyulhat, és évekre visszavetheti az ágazatot.
Magyarország azon 20 tagállam közé tartozott, amelyek a brüsszeli ülésen sürgették, hogy az EU szabályozza újra az ágazatban a termelés és az árak alakítását. Az Európai Bizottság azonban továbbra se változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni. A magyar miniszter megerősítette korábbi, a magyar tervekre vonatkozó bejelentéseit, így azt is, hogy az uniós össztámogatások nemzeti hatáskörben szabadon felhasználható 3,5 százalékának teljes egészét a tejágazat szereplőinek fogják juttatni. A tárca az iskolatej programban is elmegy a maximumig a támogatások megadásában, és élni kíván azzal a lehetőséggel is, hogy az úgynevezett legalacsonyabb támogatást egyszeri emeléssel 7 ezerről 15 ezer euróra növelje. Gráf József jelezte: nagy előrelépést a tagországok következő rendes találkozójától, a két hét múlva esedékes luxemburgi agrártanácskozástól sem vár, jóllehet - szemben a mostani ülés kötetlen jellegével - ott elvileg hivatalos döntések születhetnének az ágazat segítéséről.
A miniszterek soron kívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján Gráf József úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság továbbra sincs tisztában a helyzet súlyosságával. A szaktárca vezetője elkeseredettségét hangoztatta, és rámutatott, hogy a tejágazat problémája több más ágazatban is súlyos következményekkel járhat, évekre károkat okozhat. Megismételte: a magyar kormány saját hatáskörén belül mindent megtesz a gazdák megsegítésére. Megerősítette, hogy a tárca október 16-ra előrehozza ugyan a jövő évi kifizetéseket, de figyelembe kell venni, hogy így a kifizetések eredeti időpontjában okoz majd gondot a forráshiány. Gráf József hangoztatta, hogy uniós szinten tavaly még literenként átlagosan 40 centes árak - amelyek most az önköltségnek felelnének meg - továbbra is alig vannak 20 cent fölött.
Hozzátette, ráadásul hiába áll majd vissza az ár az elfogadható szintre, az már későinek bizonyulhat, és évekre visszavetheti az ágazatot. Magyarország azon 20 tagállam közé tartozott, amelyek a brüsszeli ülésen sürgették, hogy az EU szabályozza újra az ágazatban a termelés és az árak alakítását. Az Európai Bizottság azonban továbbra se változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni.
A magyar miniszter megerősítette korábbi, a magyar tervekre vonatkozó bejelentéseit, így azt is, hogy az uniós össztámogatások nemzeti hatáskörben szabadon felhasználható 3,5 százalékának teljes egészét a tejágazat szereplőinek fogják juttatni.
A tárca az iskolatej programban is elmegy a maximumig a támogatások megadásában, és élni kíván azzal a lehetőséggel is, hogy az úgynevezett legalacsonyabb támogatást egyszeri emeléssel 7 ezerről 15 ezer euróra növelje.
Gráf József jelezte: nagy előrelépést a tagországok következő rendes találkozójától, a két hét múlva esedékes luxemburgi agrártanácskozástól sem vár, jóllehet - szemben a mostani ülés kötetlen jellegével - ott elvileg hivatalos döntések születhetnének az ágazat segítéséről.
