Tartományi lázadás jöhet
A berlini törvényhozás alsóházaként működő Bundestagban a 622 képviselői helyből 332-t birtokol a CDU/CSU keresztény/ konzervatív pártunió, illetve a szabad demokrata FDP által alkotott koalíció. A tartományok képviselőiből összeálló felsőházban, a Bundesratban pedig 37 vokssal rendelkeznek a koalíciós pártok a 69-ből. A mindkét kamarában meglévő többség azonban korántsem garantálja a kormánykoalíció támogatását, még akkor sem, ha a jövő májusi választáson sikerül megtartania a CDU-nak az észak-rajna–vesztfáliai tartományi kormányzatot – mutat rá a Der Spiegel.
A kereszténydemokrata tartományokban ugyanis komoly zúgolódás tapasztalható az FDP által keresztülerőltetett, 2011-től bevezetendő évi 24 milliárd eurós adócsökkentések miatt. Az ebből fakadó bevételkiesések jelentős részét ugyanis nem Berlinnek, hanem a tartományi költségvetéseknek kell kigazdálkodniuk. Jól érzékelteti a helyzetet az a FAZ-ban megjelent számítás, amely szerint a koalíció által 2010 elejétől beígért első, 8,3 milliárd eurós „ajándékcsomagból” csupán 4,5 milliárdnyi teher jut a szövetségi büdzsére, míg a maradékot a tartományok és a települési önkormányzatok kénytelenek állni.
A koalíciós szerződés aláírása ellenére a kormánypártok között újból fellángolt vita egyik kiváltója maga Wolfgang Schäuble (CDU), az új kereszténydemokrata pénzügyminiszter volt. A tárcavezető ugyanis – a tartományi kereszténydemokrata politikusokhoz hasonlóan – kételyének adott hangot a 2011-től tervezett könnyítések teljesíthetőségével kapcsolatban. Schäuble ugyanakkor az adókedvezmények mértékét és nem a létjogosultságukat vitatta. A jelenlegi helyzetben utópisztikus kívánságnak számít a kiegyensúlyozott költségvetés – fogalmazott, egyértelművé téve, hogy a deficit leépítését ő sem tartja időszerűnek.
Elemzők ugyanakkor meglehetősen komor prognózisokat állítottak össze arra az esetre, ha a berlini koalíció mégis betartaná költekezési ígéreteit. A kormányzat azzal érvel az adóelengedések mellett, hogy azok gazdaságélénkítő hatással járnak, és így a növekvő kormányzati bevételek pótolják majd a hiányt – írja a Die Welt. Ehhez képest az UniCredit Bank számítása szerint a könnyítések által lehetővé tett 1,5-1,75 százalékos potenciális növekedés két-háromszorosára lenne szükség az adósságállomány szinten tartásához. Az UniCredit úgy kalkulál, hogy még a jelenlegi kiadás-bevétel struktúra mellett is a mostani 72-ről 79 százalékra nő a GDP-arányos államadósság-állomány, míg a tervezett könnyítések mellett öt éven belül a 83 százalékos szintet is elérheti.
