Zelenszkij vékony jégen táncol, ezt a tankhajót nem kellett volna megtámadni, a Chevron nem a Barátság

Kazahsztán most már tényleg megelégelte, Washington nem reagált, de valószínűleg rezeg a léc. A legutóbbi tankhajók elleni dróntámadás egy olyan tankert is ért, amely egy amerikai óriásvállalatnak dolgozott.

A tankereknek lassan bérelt helyük lesz a híroldalakon, az oroszok és az ukránok egymás energiaszektora elleni támadásai is mindennaposak, és az amerikaiak maguk is foglaltak le orosz tankhajót a világ egy teljesen más pontján egy nagy nemzetközi figyelmet kapott akcióban a múlt héten.

A mostani történet azonban tartalmaz egy olyan csavart, ami nagyon kínosnak bizonyulhat Kijev számára, és több pikantériát. Ha valaki, Magyarország jól tudja, hogy Kijev nem szégyenlős, ha az orosz energiaszektor elleni harca harmadik országokat is érint. A Barátság kőolajvezeték megtámadása Magyarország és Szlovákia energiaellátását is veszélyeztette, az Európai Unió azonban nem állt tagjai mögé. 

Más a helyzet, ha egy olyan ország érdekei kerülnek veszélybe, amely képes az érvényesítésükre, és a Donald Trump vezette Egyesült Államok kétségkívül ilyen.

Kedden két olajtankert ért támadás a Fekete-tengeren, amelyek egy orosz terminál felé tartottak, hogy kazah olajat rakodjanak be. Az egyiket nem más bérelte, mint az amerikai olajóriás, a Chevron. Kazahsztán külügyminisztériuma közleményében azt írta – jelentette a Reuters –, hogy három tankert is támadás ért a Kaszpi Csővezeték Konzorcium (CPC) tengeri terminálja felé vezető úton.

Sorban támadják meg a tankereket a Fekete-tengeren, Kazahsztán őrjöng

November 29-én drónok a CPC exportberendezéseit is megtámadták, ami az ezen az útvonalon lebonyolított olajexport visszaeséséhez vezetett. A CPC egymaga Kazahsztán olajexportjának mintegy 80 százalékát bonyolítja, így nem csoda, hogy Kazahsztánnak most már elege van. Az ország szerdán felszólította az Egyesült Államokat és Európát, hogy segítsenek biztosítani a szállítást a terminálról, amely a  globális olajkínálat mintegy 1 százalékát kezeli.

– fogalmaz a közlemény. 

A hírügynökség szerint a csapásokat mérő drónok azonosítatlanok voltak, de beszámolnak arról is, hogy az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése szerint a máltai zászló alatt hajózó Matilda tankerre két ukrán csapásmérő drón mért támadást, mintegy 100 kilométerre az oroszországi Krasznodari területen fekvő Anapa várostól.

Ukrajna nem kommentálta az incidenst. A felvetődő kérdés: nem elégelik-e meg előbb-utóbb a történteket az amerikaiak, ha Brüsszelben hajlandók is szemet hunyni, fülük botja sem mozdult még arra a gyanúra sem, hogy az Európát orosz gázzal ellátó Északi Áramlat vezetékek felrobbantása mögött is Kijev állt. 

A Chevron nem a Barátság, többszörösen is kivételezett helyzetben van

A Chevront nem csak a megtámadott hajón keresztül érintik az események. Az amerikai óriás és egy másik, az ExxonMobil-társtulajdonos a CPC-ben, a kazah állami olajvállalat, a KazMunayGas – és az orosz Lukoil mellett.

Nem látjuk rosszul: tényleg a Lukoilról van szó, amelynek a partnereit a Rosznyeftyéi mellett a múlt évtől amerikai szankciók sújtanak, elképesztő felfordulást okozva több európai ország piacain és politikájában. 

• Az illetékes amerikai kormányhivatal, az OFAC azonban a CPC-t kivette a szankciók hatálya alól, speciális licencet adományozva.

Kijev annak tudatában húzhat ujjat a Chevronnal, hogy a gigászi vállalat Washingtonban általában is különleges megítélés alá esik, és nem is csak Trump elnök alatt.

• Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Venezuelára vonatkozó szankciók alól is kiszedték. 
• Ez az egyetlen amerikai olajóriás, amely a Nicolás Maduro elnök alatt elmérgesedett venezuelai–amerikai kapcsolatok ellenére is a dél-amerikai országban maradt, és amelyre nyilvánvalóan azt követően is számít Washington, hogy másfél hete eltávolította Caracasból Madurót, akit az USA-ban bíróság elé állítanak.