Vitatott adókedvezmény
Alkotmányellenes lehet az offshore társaságok adózására vonatkozó amnesztiaszabály – állítja ugyanis Antal Gábor. Ezért az ominózus rendelkezések megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól 2009. január elsejére visszamenőleges hatálylyal. Beadványában egyebek között hangsúlyozza, hogy a szabályozás sérti a jogbiztonság, a jogegyenlőség, a közteherviselés és a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos alapelveit, továbbá nem tesz eleget Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek sem.
A 2008. decemberi adócsomag 2009. január 1-jei hatállyal amnesztiát vezetett be az adózók 2008. és 2009. évi társaságiadó-, különadó- és szja-fizetési kötelezettségei vonatkozásában az offshore társaságokon keresztül megszerzett bizonyos passzív jövedelemtípusokra. A szabályozás alapján az e cégekből hazahozott jövedelmek 75 százalékos társaságiadó- és különadó-mentességet élveznek (azaz ténylegesen 5 százalékos kulccsal adóznak a fő szabály szerint alkalmazandó 20 százalékkal szemben). A magánszemély offshore társaságból hazahozott jövedelme mindössze 10 százalékos adóterhet visel (a fő szabály szerint alkalmazandó – jövedelemtípustól függően – 20, 25 vagy 36 százalékos kulcsok helyett).
Antal Gábor leginkább azt tartja aggályosnak, hogy a 2008. decemberi adócsomag eredeti szövege szerint a kedvezményt csak olyan jövedelmek esetén lehetett igénybe venni, amelyeknél az érintett cégek az alapul szolgáló jövedelmet 2008. június 30-ig bevételként elszámolták. A 2009. júniusi adócsomag értelmében viszont az amnesztiaszabály hatálya alá tartozhat minden, 2009. december 31-ig elszámolt jövedelem. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak múltbeli, hanem jövőbeni cselekményekre is kiterjed az amnesztia, és ezzel a jogalkotó joggal való visszaélést valósít meg – mondta az ügyvéd. Kiemelte, hogy a szabályozás akadályozhatja a pénzmosás elleni hatékony fellépést, jóllehet erre Magyarország nemzetközi kötelezettséget vállalt. Önkényes és aránytalan megkülönböztetést tesz továbbá az azonos adózói csoportba tartozó magánszemélyek és szervezetek között, és nem veszi figyelembe az adóalanyok jövedelmi, vagyoni viszonyait, adóteher-viselési képességüket.
A „hazahozott” jövedelmek kedvező adóztatásával kapcsolatban a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság is kifejtette aggályait szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentésében, mondván, szabad-e ilyen különbségeket tenni adózó és adózó között. Pataky Péter bizottsági tag, az MSZOSZ elnöke az alkotmánybírósági beadvány kapcsán a Világgazdaságnak kifejtette: alappal kifogásolható a szabályozás, elleneznek mindenféle amnesztiát, amely a tisztességesen adózó állampolgárokat és vállalkozásokat hozza hátrányba. Ezen túlmenően tovább rontja az amúgy sem túlságosan jó adómorált. A bizottság fontosnak tartja annak alapos vizsgálatát, hogy az intézkedések mennyire érték el céljukat, milyen tényleges hatással jártak.
Zara László adószakértő, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke nem találja alkotmányellenesnek az offshore cégekre vonatkozó adószabályokat. Egyebek között azt hangsúlyozta, hogy adókedvezményekről, nem pedig hátrányos megkülönböztetésről van szó. Más kérdés – tette hozzá –, hogy az adózási morálra valóban kedvezőtlen lehet, ám ez nem alkotmányossági probléma. Véleménye szerint az intézkedések révén igen minimális bevételre tehet szert a költségvetés. Ennek összege csak jövő május 20-a után derül ki. Valóban pontos képet azonban csakis akkor kaphatunk, ha külön erre vonatkozó adatkérés szerepel az adóbevallásban – figyelmeztetett Zara László.
