Nocsak, nocsak: kiderült Németországról, hogy rengeteg olajat kap orosz vezetéken keresztül – a világ egyik legnagyobb országa a feladó
2025 végére növekedési tendencia mutatkozott a Németországba (Schwedt finomító) irányuló kazah olajszállításokban, elérve a 2,1 millió tonnát. 2026-ban a mennyiség várhatóan 2,5 millió tonnára nő – áll a KazMunayGaz (KMG) jelentésben.
A KMG nemzeti vállalat kezdetben azt állította, hogy Kazahsztán 1,5 millió tonna olajat tervez szállítani Németországba a Druzsba vezetéken keresztül 2025-ben. 2024 végére ugyanezt a mennyiséget – 1,5 millió tonnát – exportálták ebbe az irányba. Később a KMG kiadványaiból kiderült, hogy 2025-re 2 millió tonnára tervezik növelni a Németországba irányuló olajszállítást. Eközben októberben Askhat Khasenov, a KMG vezérigazgatója bejelentette, hogy az év végéig 1,7 millió tonna olajat terveznek szállítani Németországba.
Korábban Almasadam Satkaliyev akkori energiaügyi miniszter arról számolt be,
hogy Németország kérésére az olajszállítási mennyiségek kétmillió tonnára növelhetők.
2023 óta Kazahsztán olajat szállít Németországba a Transznyefty PJSC fő olajvezeték-rendszerén keresztül, az Adamova Zastava olajátadó pont irányába.
Ukrajna megbánja még az Északi Áramlat felrobbantását
Az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében már kimondták, hogy a németek számára is elengedhetetlenek az orosz gázvezetékek. A Bundesgerichtshof szerint az Északi Áramlat nem számított legitim katonai célpontnak, mivel elsősorban civil célokat szolgált.
A bíróság szerint a támadás titkosszolgálati műveletre utal, amelyben az elkövetők nem voltak felismerhetők harcoló félként. Emellett Németország szuverenitása is sérült, mivel a vezetékek Németországban végződtek, és az ország gázellátását szolgálták volna.
Nem hiszik el, hogy Németország át tudna állni zöldenergiára
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Berlinben új lendületet kapott a német energiapolitikáról szóló vita, miután egy friss elemzés érdemben megkérdőjelezte azt a kormányzati érvelést, amely szerint Németország a közeljövőben nem tudná döntően megújuló energiával fedezni a saját áramigényét. A tanulmány készítői szerint megfelelő nemzetközi hálózati összeköttetésekkel – köztük új, transzatlanti távvezetékekkel – akár a hosszan tartó, szél- és napenergia-hiányos időszakok, az úgynevezett „Dunkelflaute” helyzetek is kezelhetők lennének.
A Friedrich Merz vezette kormány tavasszal rábólintott egy új erőművi stratégiára, amely jelentős gázalapú kapacitások építésével számol.
A kabinet érvelése szerint túl nagy a kockázata annak, hogy az ipar és a lakosság számára szükséges mennyiségben nem áll rendelkezésre folyamatosan elegendő nap- vagy szélenergia. Katherina Reiche gazdasági miniszter szerint előfordulhatnak akár hetekig tartó, egybefüggő hiányidőszakok is, ami az ellátásbiztonságot veszélyeztetné.
A Stiftung Klimaneutralitat azonban más megközelítést vázol fel: a szervezet olyan megoldást javasol, amely Dél-Amerika magas napsugárzási értékeit hasznosítaná európai felhasználásra. A terv lényege, hogy
az EU–Mercosur kapcsolatokra építve Brazília, Uruguay és Argentína irányából érkezne megfelelő mennyiségű, napenergia-alapú áram Európába, ehhez pedig új, mintegy 8000 kilométeres, nagyfeszültségű tenger alatti kábelekre lenne szükség.
A tanulmány szerint a déli országokból Portugáliába, Belgiumba és Németországba irányuló vezetékek a jelenlegi árkörnyezetben 27–36 euró per megawattóra költség mellett szállíthatnák az energiát, a mintegy 3 százalékos szállítási veszteséget is beleszámolva.
