A direktíva alkalmazását az év folyamán értékelik, s az erre vonatkozó jelentést 2010 végén teszi közzé az Európai Bizottság. Az értékelésre azért is szükség van, mert a jelek szerint nem minden tagállam készült fel az irányelv 2010. január 1-jei életbeléptetésére. A European Voice szerint Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Szlovénia még adós a direktíva működéséhez szükséges hazai jogszabályi feltételek megteremtésével, s Ausztriában sem zárult le teljesen a felkészülés. A megfigyelők részben a túlzottan erős versenytől való félelemmel magyarázzák a csúszást.
Magyarország az irányelv alkalmazásának valamennyi jogszabályi feltételét kialakította, tehát felkészülten várta a szolgáltatási piac megnyitását. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a BruxInfónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, az adminisztratív akadályok Európa-szerte történő lebontása várhatóan erősödő versenyhez, csökkenő árakhoz és jobb minőségű szolgáltatásokhoz vezet majd. Szerinte az irányelv fő üzenete a hazai vállalkozásoknak az, hogy óriási lehetőség előtt állnak, ha képesek megragadni az alkalmat.
A szolgáltatási direktíva az EU állatorvosi lova, több sebből vérzik, gyakorlatilag megjeleníti az európai integráció valamennyi problémáját – véli Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója. Miközben az bruttó hazai termékének 60-70 százaléka származik már a szolgáltatásokból, mára az is kiderült, a nagy ellátórendszerek liberalizációja vagy felemásra sikeredett (nem egyértelmű az árcsökkenés), vagy álságos módon valósult meg (nem is volt liberalizáció). Emellett a szolgáltatás szabad munkaerőmozgáshoz kötött, amíg ez nem teljesül százszázalékosan, addig az új irányelv sem tud maradéktalanul érvényesülni.
A direktíva várható hazai hatásait illetően Rácz Margit utalt EU-tagságunk ötéves mérlegére. Belső gazdaságpolitikai problémák miatt az új tagállamok közül egyedül Magyarország nem volt képes kihasználni a felzárkózás uniós támogatásából és a külső konjunktúrából adódó lehetőségeket az elmúlt években. „A horrorisztikus államháztartási hiány leépítésének nagy ára van: romlott a magyar gazdaság versenyképessége, és az EU-átlaghoz képest lefelé tart az egy főre jutó GDP” – állapította meg a VKI nemzetközileg elismert szakértője. Szerinte jó esetben 2010 második felében, recessziós körülmények között viszont csak valamikor 2011-ben nyílhat lehetőség arra, hogy a magyar gazdaság az új növekedési és szolgáltatási lehetőségeket kihasználja.
Előrelépésnek tartja a szolgáltatási irányelvet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, mivel ezzel is a piac egységesítése irányába halad az EU. A hazai vállalkozások szempontjából azonban már nem ilyen egyértelműen bizakodó. Bár szolgáltatásaik olcsóbbak a nyugat-európaiaknál, a rájuk nehezedő – adó-, bürokratikus, kamat- és magasabb üzemanyagár
