BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parragh: Nem biztos, hogy segít a cégeken a "határnyitás"

Eltűnnek a diszkriminatív és bürokratikus szabályok a határon átívelő szolgáltatásokat nyújtó, illetve igénybe vevő vállalkozások útjából az új uniós irányelv életbelépésével – ígérik az Európai Unió illetékesei.

A direktíva alkalmazását az év folyamán értékelik, s az erre vonatkozó jelentést 2010 végén teszi közzé az Európai Bizottság. Az értékelésre azért is szükség van, mert a jelek szerint nem minden tagállam készült fel az irányelv 2010. január 1-jei életbeléptetésére. A European Voice szerint Görögország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Szlovénia még adós a direktíva működéséhez szükséges hazai jogszabályi feltételek megteremtésével, s Ausztriában sem zárult le teljesen a felkészülés. A megfigyelők részben a túlzottan erős versenytől való félelemmel magyarázzák a csúszást.

Magyarország az irányelv alkalmazásának valamennyi jogszabályi feltételét kialakította, tehát felkészülten várta a szolgáltatási piac megnyitását. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a BruxInfónak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, az adminisztratív akadályok Európa-szerte történő lebontása várhatóan erősödő versenyhez, csökkenő árakhoz és jobb minőségű szolgáltatásokhoz vezet majd. Szerinte az irányelv fő üzenete a hazai vállalkozásoknak az, hogy óriási lehetőség előtt állnak, ha képesek megragadni az alkalmat.

A szolgáltatási direktíva az EU állatorvosi lova, több sebből vérzik, gyakorlatilag megjeleníti az európai integráció valamennyi problémáját – véli Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) kutatási igazgatója. Miközben az Európai Unió bruttó hazai termékének 60-70 százaléka származik már a szolgáltatásokból, mára az is kiderült, a nagy ellátórendszerek liberalizációja vagy felemásra sikeredett (nem egyértelmű az árcsökkenés), vagy álságos módon valósult meg (nem is volt liberalizáció). Emellett a szolgáltatás szabad munkaerőmozgáshoz kötött, amíg ez nem teljesül százszázalékosan, addig az új irányelv sem tud maradéktalanul érvényesülni.

A direktíva várható hazai hatásait illetően Rácz Margit utalt EU-tagságunk ötéves mérlegére. Belső gazdaságpolitikai problémák miatt az új tagállamok közül egyedül Magyarország nem volt képes kihasználni a felzárkózás uniós támogatásából és a külső konjunktúrából adódó lehetőségeket az elmúlt években. „A horrorisztikus államháztartási hiány leépítésének nagy ára van: romlott a magyar gazdaság versenyképessége, és az EU-átlaghoz képest lefelé tart az egy főre jutó GDP” – állapította meg a VKI nemzetközileg elismert szakértője. Szerinte jó esetben 2010 második felében, recessziós körülmények között viszont csak valamikor 2011-ben nyílhat lehetőség arra, hogy a magyar gazdaság az új növekedési és szolgáltatási lehetőségeket kihasználja.

Előrelépésnek tartja a szolgáltatási irányelvet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, mivel ezzel is a piac egységesítése irányába halad az EU. A hazai vállalkozások szempontjából azonban már nem ilyen egyértelműen bizakodó. Bár szolgáltatásaik olcsóbbak a nyugat-európaiaknál, a rájuk nehezedő – adó-, bürokratikus, kamat- és magasabb üzemanyagár

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.