"A hazai exportőr kis- és középvállalatok vezetői pesszimisták: több esélyük lenne ugyanis külpiaci térnyerésre versenyképességi mutatók alapján, mint amit feltételeznek, s emiatt gyakran nem is mernek próbálkozni ezzel" - hangoztatta Kilián Csaba, az ITD Hungary vezérigazgatója a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) éves közgyűlésével összekapcsolt budapesti konferencián. Bejelentette: április közepére készül el az ügynökség által az elmúlt két évben, az évi 100 ezer euró feletti exportot bonyolító, hazai kkv-k körében végzett felmérés pontos elemzése, ám a gyorsmérleget már most meg lehet vonni.
Összesen 2064 céget sikerült a mai napig az ITD tanácsadóinak lelátogatnia. Ez a cégkör a magyar kkv-export felét reprezentálja, a magyar tulajdonú, exportról döntést Magyarországon hozó cégek döntő többségét felmérték. E kör éves exportpotenciálja összesen 1 064 milliárd forint. Kiderült az is, hogy a meglévő exportpiacok nem változtak az elmúlt években, de a közeli jövőben célként megjelölt piacok között teljesen új irányok vannak (Közel-Kelet, Távol-Kelet). Örvendetes módon rejtett bajnokok és dinamikusan fejlődő cégek is vannak a körben: 55 olyan kkv működik, amely 2008-2009-ben is két egymást követő évben növelte 30 százaléknál nagyobb mértékben az exportját. Jellemző hiányosságokra is fényt derített a felmérés, olyanokat, amelyek a sikeres exportőrré válást hátráltatják. Ezek: a menedzsment ismeretek hiánya, az exporttal foglalkozó munkavállalók hiánya (nincsenek menedzserek, a külpiaci ügyleteket bonyolító szakemberek), a piaci ismeretek hiánya, a tőkehiány, és néhány esetben a legfejlettebb technológia hiánya.
Mindez összefügg egyébként azzal az elmúlt húsz évben végbement folyamattal, amelyről Dávid Imre, az MKSZ régi - és tegnap újabb három évre megválasztott - elnöke beszélt, amikor a szövetség legfontosabb célját említette. Nevezetesen azt, hogy szeretnék visszaadni a magyar külkereskedelem szakmaiságát, ami az utóbbi időben a háttérbe szorult.
A szövetség maga is összeállított egy anyagot, melyben több javaslatot is megfogalmazott az exportőr kkv-k segítésére. A Raskó György alelnök által fémjelzett javaslatcsomag leszögezi: e szféra megerősítését, életképesség tételét gazdaságpolitikai prioritássá kellene tenni. Az államnak e célnak alárendelten kellene kialakítania a támogatási, illetve pályázati rendszerét, ide kellene átcsoportosítania a rendelkezésre álló EU pénzeket is. Pozitív diszkriminációra lenne szükség a versenykiírásoknál, ahogy, számos uniós országban - legalább regionális szinten - ez megvalósul. (A többi között Görögország, Portugália, Ausztria, Nagy Britannia egyes régiói valamennyi állami megrendelésénél előírják a minimális hazai beszállítást.) Egyéb más indítványok mellett ismét felmerült állami alapítású, gyakorlati – nem adminisztratív – tevékenységre létrehozott szakosított „kereskedőházak” beindítása, amelyek komplex „coaching” jellegű szakértői támogatást nyújtanának az exportképes termékkel rendelkező kkv-k számára.
További részletek a holnapi Világgazdaságban
