A magyar gazdaság kitörési pontja - meglepő cégvezetői vélemények
Tartósan növekvő termelékenység vezet társadalmi jóléthez – jelentette ki Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A versenyképességi helyzetértékelés tekintetében pedig a vállalatok meglehetősen egységesek – derült ki a szakember által készített tanulmányból, amely széles körű felmérés eredményeként jött létre. A legsürgetőbb kérdésnek a feketegazdaság visszaszorítását, a közigazgatás átalakítását, a szakképzés és az egészségügyi rendszer javítását tartják a vállalkozások – foglalta össze a volt gazdasági miniszter az eredményeket, hozzátéve: igencsak defenzív stratégiával reagáltak az elmúlt évek válságára a hazai cégek.
Nézze a meg az előadásokról készült videoösszefoglalót is
Kiemelkedően fontosnak tartják emellett a monetáris politika stabilitását, és meglepő módon aggodalommal tölti el a kérdőíves felmérésben részt vevő vállalatvezetőket a magas költségvetési hiány.
Ugyanakkor sem az infláció, sem a minimálbér nem váltott ki túl erős reakciót a cégvezetőkből. A fő kitörési pontot nem a költségcsökkentésben, és nem is a minőségrontásban, hanem a piacbővítésben gondolkodnak a cégek.
Kritizálta Chikán az ITDH működését is, mondván, nincs kidolgozva a külgazdasági stratégia, különösen a szomszédos országok kapcsán.
Az innováció támogatása, a vállalkozói együttműködések elmélyítése mellett a foglalkoztatás-bővítést nevezte meg kulcsfontosságúnak Chikán az eredményeik alapján. A gazdaságpolitikának azonban nem kell csodát tenni és a volt politikus szerint erre nem is lenne képes.
Chikán: A korrupció a török időkig vezethető vissza - Videó
Más megközelítésben vizsgálta a magyar versenyképességet egy kutatásban Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács tagja. Az egykori monetáris tanácstag az egyik gazdaság másikhoz viszonyított kompetitivitását a külpiaci részesedés alakulásával közelíti meg. Azért tartja ezt fontosnak, mert a GDP-növekedést eltérítheti átmenetileg a költségvetési politika. A szakember arra jutott, hogy 2006-ra megállt a magyar gazdaság versenyképességének javulása, ezt azonban nem feltétlenül magyarázza meg a reálárfolyam alakulása. Olykor hiába van leértékelődés, az mégis külső piacvesztéssel jár, ez a 2000 utáni években a mi térségünkben is így volt – emelte ki a tanácsos.
A versenyképesség 2000-es években bekövetkező romlását támasztja alá, hogy az exportárainkat a régiós versenytársakkal ellentétben nem tudta emelni. Az EU importján belül ugyanakkor növelni tudta a részesedését a magyar gazdaság, ami viszont az előbbinek ellentmond.
Ez azonban elsősorban a környező tagországokkal bonyolított kereskedelemre igaz, a régiekkel bonyolítottra nem. Ezt azonban nem tartja a szakértő egészségtelennek, mivel korábban volt a magyar export túlreprezentálva, legalábbis a szűkebb régiónkkal összehasonlítva. Ha az ár- és árfolyamváltozástól eltekintünk, akkor 2004 után sem romlott a versenyképességünk. És ugyanerre a következtetésre jutnánk, ha csak az EU-n kívülre irányuló kivitel alakulását vesszük figyelembe – világított rá Oblath.
Magyarország kezdeti sikereit azzal magyarázta a tanácstag, hogy ide sokkal korábban kezdett beáramlani a működőtőke. Ennek eredményeként a high-tech exportunk aránya is sokkal magasabb volt 2000 előtt, mint a térség többi országában. A különbség jelentősen csökkent, de még most is kimutatható – összegezte.
