Magyar gazdaság

Íme, ezt kapják örökségül Orbánék

A Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata, a sztrájkszabályozás újragondolása, a közalkalmazotti bérrendszer reformja, valamint a pályázati rendszer erőteljesebb decentralizálása – többek között ezek azok a munkaügyet érintő intézkedések, amelyek a következő munkaügyi miniszterre várnak. A munkaügyi tárca vagyoni helyzetéről szóló jelentés szerint azonban bőven lesz keret az intézkedések megvalósításához.

Valószínűleg testes paksamétát nyújthat majd át a következő kormánynak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, hiszen a 2008 nyarán kezdődő pénzügyi és gazdasági válság jócskán adott munkát a foglalkoztatás terén is.

A viszonylag viharmentes 2006-2009 közötti időszakban összességében 13,6 milliárd forintot költött a munkaügyi tárca munkahelymegőrzésre a versenyszférában, amiből több mint 15 530 munkahelyet sikerült megmenteni.

Mivel a válság hatása leginkább 2009-ben kezdett érezhetővé válni, fontos a tavalyi intézkedések közül kiemelni néhányat a teljesség igénye nélkül. A munkahelyteremtő támogatások hazai 2,1 milliárdos keretéből például 2300 új munkahely létesült a Munkaerőpiaci Alap forrásából.

Ugyancsak eredményesnek tekinthető a munkaügyit tárca azon igyekezetét, hogy népszerűsíteni próbálta a rugalmas munkavégzést, azon belül is a távmunkát. Pályázati úton tavaly 701 új távmunkahely jött létre 453,5 millió forint felhasználásából.

Bár kisebb volumenű eredményeket mutat, mégis fontos megemlíteni a meglévő munkahelyek megőrzését szolgáló pályázatokat. 2006 és 2009 között munkahelymegőrzésre csaknem 23,67 milliárd forintot vettek igénybe a vállalkozások, amiből csaknem 79 ezer fő munkahelyét sikerült támogatni valamilyen formában.

A tavalyi évben 52,35 milliárd forintból összesen 71 800 munkahely közvetlen támogatására nyílt lehetőség, közvetetten pedig 146 ezer munkahelyet tudtak megőrizni.

A meghirdetett központi munkahelyteremtő pályázatokon nyertes cégeknek egyébként nem kell aggódnia a kormányváltás miatt: a már megállapított összegek kifizetése ugyanis nem marad el, csak a kormányalakítás utánra tolódik.

Mivel idő hiányában a jelenlegi kormánynak nem maradt rá ideje, az új munkaügyi miniszterre marad Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata, a sztrájkszabályozás újragondolása, a közalkalmazotti bérrendszer reformja, valamint a pályázati rendszer erőteljesebb decentralizálása is.

A munkaügyi tárca vagyoni helyzetéről szóló jelentés szerint azonban bőven lesz keret az intézkedések megvalósításához. A 2010. évi aktuális előirányzat szerint összesen 245 milliárd forint áll a munkaügyi tárca rendelkezésére.

A jelenlegi munkaügyi tárca szerint az új miniszternek együtt kell majd működnie a munkaerőpiaci szereplőkkel, a szociális partnerekkel, a kamarákkal, a területi fórumokkal, illetve a munkaügyi központokkal és kirendeltségekkel. Velük együtt kell ugyanis kialakítania majd a foglalkoztatáspolitikát illetve a különböző programokat, pályázati rendszereket.

munkaügyi tárca munkahelymegőrzés munkahelyteremtés szmm
Kapcsolódó cikkek