BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Felemás foglalkoztatási rendszer

Az új kormánystratégia is a munkahelyteremtést tűzi ki célul, de alig beszél az eszközökről

Az egymillió munkahely megteremtése az új Széchenyi-terv (ÚSZT) foglalkoztatásról szóló részének is központi eleme. Az Új Magyarország fejlesztési tervet leváltó gazdasági stratégiai program kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósítás módjáról, de vannak benne előremutató irányok is. Elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokra bízná a munkahelyteremtést a Fidesz-kormány, nagymértékűnek szánt átalakításoktól várnák a gazdasági szereplők viselkedésének megváltozását.
A rendszerváltás óta problematikus a hazai foglalkoztatás, az akkor munkanélkülivé vált 1,5 millió ember nagyobb részének soha többé nem sikerült munkát biztosítani. A 2000-es évek elején ugyan volt egy felfutás, de a foglalkoztatotti létszám nem tudta elérni a négymilliót, mostanra pedig – csak részben a válság miatt – bő 200 ezerrel kevesebb a munkahelyek száma. Ezzel a teljesítménnyel belépésünk óta az EU sereghajtói között vagyunk, foglalkoztatási rátánk majdnem 10 százalékponttal marad el a közösség átlagától, jelenleg csak Máltán rosszabb a helyzet. A munkanélküliségi rátánk ugyanakkor nem kiugró, a fő gond az aktivitással van – hívja fel a programban a figyelmet a kormány. Hazánkban a népesség 62 százaléka foglalkoztatható, az EU-ban ez 74 százalékot tesz ki – mutatnak rá.

A fenti gondokért részben a korhatár előtti nyugdíjazás intézményét okolják, mondván: kivonta a foglalkoztatási problémát a munkaerőpiacról. Az anyag azonban ennek leszögezésénél tovább nem merészkedik. Nagy hangsúlyt kapott azonban a csökkent munkaképességűek munkapiacra történő visszaintegrálása, az anyagban 100–150 ezer közé teszik a számukat, ám ebből jelenleg alig 40 ezren dolgoznak. A testi és szellemi sérüléssel élőknél azonban szélesebb kört vonna be a kormány a támogatási rendszerbe, 250-300 ezer fős potenciális célcsoport szerepel az ÚSZT-ben. A nyugati országoknál valóban jóval nagyobb gondot okoz nálunk az előbbi csoport foglalkoztatása, főleg a vidéki területeken, ahol sok helyen az infrastruktúra sem adott ehhez. A korábbi években is folytak ilyen programok, ám kevés sikerrel, a pályázati pénzek lejártával zömmel nem maradtak önfenntartók a projektek.

Az alacsony képzettségű, gyakran tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatására fenntartanák a közfoglalkoztatási programokat, ám azt az „értelmes” munka irányába terelnék. Ezzel nyilvánvalóan arra céloz az anyag, hogy az eddigi rendszerben sokszor látszatmunkák folytak. Az is szerepel a stratégiai célok között, hogy újragondolják a falusi közfoglalkoztatást, és nagyobb szerepet szánnak a szociális földmunkaprogramnak is. A stratégiai ágazatok közé azonban nem emelték be a mezőgazdaságot, csak az építő- és az élelmiszeripart. Szakértők szerint pedig éppen itt lehetne állást teremteni az alacsony képzettségűek számára.

A szakértők nagy része üdvözli az atipikus foglalkoztatási formák támogatását; habár ez lassan két évtizede állandó része a kommunikációnak, a valóságban kevés látszata van. Szintén viszszatérő elem a képzési rendszer átalakítása, hiszen a hazai oktatás a rendszerváltás óta „a reform állapotában van”. A nők szülés utáni visszaintegrálását a bölcsődei ellátás fejlesztésével kívánja a kormány ösztönözni, ugyanakkor elvetik a Bajnai-kabinet lépését, amely két évre rövidítette a gyes időtartamát.

Azt a kormány is látja, hogy mindez külföldi befektetők nélkül nem megy, így a beruházásösztönzés szintén központi helyen szerepel a stratégiában. A jól képzett fiatalok számára az idetelepülő szolgáltató központokban látja a kabinet a jövőt, de a megteremtendő munkahelyek zömét a kkv-szektorban képzelik el. Ehhez az uniós források átcsoportosítását tűzték ki célul, ám ezzel név nélkül nyilatkozó gazdaságelemzők szerint az a probléma, hogy ezeket a pénzeket nagyrészt már lekötötték, s eleve megcímkézve érkeznek. A fennmaradó 20 százalékot sem biztos, hogy kizárólag ennek a szegmensnek érdemes adni, még szigorúan foglalkoztatási szempontból sem, hát még a gazdaságmodernizálást is figyelembe véve.

(A Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkitől várja a javaslatokat az új Széchenyi-tervvel kapcsolatosan, a következő e-mail címen: szechenyiterv@ngm.gov.hu)

Fő irányvonalak a foglalkoztatáspolitikában

- Passzivitásra ösztönző támogatások leépítése

- Foglalkoztatásösztönzési szubvenciók automatikusságának felülvizsgálata

- A minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentése

- Fejlesztési források megfelelő célzása

- Alacsonyan képzetteket foglalkoztató vállalkozási formák ösztönzése

- Munkanélküliek élethelyzetéhez jobban illeszkedő foglalkoztatási formák ösztönzése

- Legális foglalkoztatást könnyítő szabályozás és adórendszer

- Az oktatási rendszer, alapfokú képességek, készségek szintjének emelése

Forrás: Új Széchenyi Terv

- Foglalkoztatásösztönzési szubvenciók automatikusságának felülvizsgálata

- A minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentése

- Fejlesztési források megfelelő célzása

- Alacsonyan képzetteket foglalkoztató vállalkozási formák ösztönzése

- Munkanélküliek élethelyzetéhez jobban illeszkedő foglalkoztatási formák ösztönzése

- Legális foglalkoztatást könnyítő szabályozás és adórendszer

- Az oktatási rendszer, alapfokú képességek, készségek szintjének emelése

Forrás: Új Széchenyi Terv -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek