A személyi jövedelemadó tavaly még kétkulcsos volt, az alsó mérték formális 17, illetve a felső 33 százalékával szemben az idén az egységes16 százalékos kulcs érvényesül, az un. „szuperbruttóként” bevezetett adóalap-kiegészítéssel valójában 27 százalékkal magasabbak a tényleges kulcsok. A fentiekből első olvasatra is látszik, hogy az új adómértékekkel a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek járnak a jobban.
Az új rendszer leglényegesebb pontja a családi kedvezmények átformálása, így több tényezőtől, elsősorban a fizetés nagyságától, illetve a nevelt gyermekek és eltartottak számától, valamint az adójóváírástól függ, hogy ki mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az új adószabályokkal. A nyertesek általánosságban a közepes jövedelmű nagycsaládosok és a magas keresetűek lehetnek, míg a vesztesek az átlag alatt kereső gyermektelenek közül kerülnek ki - foglalja össze Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere.
A BDO számításaiból kiderül, hogy miközben három gyermekkel egy jól kereső pár havi bevételi többlete könnyen átlépheti akár a 100 ezer forintot is, az új rendszer jóval kevésbé kedvező az alacsonyabb keresetű rétegeknél, főleg a családi kedvezményben nem részesülők körében. Itt bizony sokszor azért kell béremeléshez folyamodni, hogy a korábbi nettó kereset ne csökkenjen. De ebben a körben gondot okozhat az is, hogy az alacsony adóalap miatt az illető személyek nem tudják teljes körűen kihasználni a családi kedvezményt.
A Világgazdaság Online értesült olyan vállalatokról – amelyek között nemzetközi cég is van – amelyek alacsonyabb bruttóval jelentik be munkavállalójukat, a megállapodott fizetés többi részét pedig borítékban adják. Az adókedvezmények következtében a bruttó fizetésen nyert megtakarítást azonban nem adják oda az alkalmazottaknak, hanem a borítékos pénzből vágják le az összeget, arra hivatkozva, hogy a megállapodott összegnél nem fizetnek többet.
A BDO szakembere szerint ennek ellenére összességében az egykulcsos önmagában pozitív hatással bírhat a gazdaságra, hiszen a lakossági jövedelmek bővülése érezhető módon járulhat hozzá a erősödéséhez, akár a fogyasztáson, akár a megtakarításokon keresztül. Kérdés, hogy a kieső forrásokat milyen áron tudja a költségvetés kezelni. Az pedig csak évek múlva derülhet ki, hogy a családi kedvezmény érezhető hatással lesz-e a gyermekvállalási kedvre is. Ebben a tekintetben ugyanis elsősorban nem a pillanatnyi előnyök, hanem a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, a rendszerbe helyezett bizalom megteremtése és egyéb szempontok is meghatározók.
