„A bővítés révén nagyobb számú elmaradott régió felzárkóztatása és Európa versenyképességének növelése az eddigieknél hatékonyabb, erős kohéziós politikát igényel” – indokolta a magyar törekvést lapunknak Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár. Szerinte rendkívül fontos a konszenzus megteremtése az alapvető kérdésekben, még mielőtt megkezdődnének a harcok a 2014-től induló pénzügyi perspektíva költségvetési számai terén.
Az EU költségvetésének 35-37 százalékát fordítják felzárkóztatásra. A válság miatt a nettó befizető tagállamok részéről felerősödtek a próbálkozások, hogy a 2013 utáni kohéziós politikában visszaszorítsák a felzárkóztatási szempontot és csökkentenék az erre fordítható összeget is.
Mindezek figyelembevételével az egyetértésre, kompromisszumokra való törekvés, a komplex integrált fejlesztésekben való gondolkodás határozta meg a témáról tartott szakmai tanácskozásokat a magyar elnökségi program keretében. A májusi gödöllői tanácskozáson az első napon a területfejlesztés, a másodikon a kohéziós politika lesz napirenden. „Ez utóbbival kapcsolatban azt szeretnénk elérni, hogy a most lezárult szakmai vita eredményeként Gödöllőn elnökségi következtetésben összegezzük azt, mit tartunk fontosnak a 2013 utáni kohéziós politikában” – jegyezte meg Nyikos Györgyi.
Szerinte már a kezdet kezdetén áttörést jelentett, hogy sikerült elérni: az Általános Ügyek Tanácsa 2011. február 21-i ülésének a keretében az EU történetében először volt vita ilyen szinten a kohéziós politikáról. Az ülésen a bizottság ötödik kohéziós jelentésére válaszul elfogadott tanácsi következtetések rögzítették a tagállamok egyetértését, hogy a kohéziós politika az európai integráció fontos eszköze, amelynél figyelembe kell venni a helyi, regionális és nemzeti sajátosságokat, s meg kell őrizni a politika integrált megközelítését.
Nyilvánvaló feladat az is, hogy növeljük az EU versenyképességét a világban. Ennek érdekében befektetési jellegűvé szükséges válnia a kohéziós politikának. A versenyképesség és a szolidaritás, illetve a területi dimenzió és a felzárkóztatás közötti látszólagos ellentétet azonban a tagállamok vezetőinek politikai szinten kell kezelni, hiszen csak együtt valósíthatók meg ezek a célkitűzések.
A lisszaboni szerződés szerint a gazdasági és szociális mellett már a területi kohézió is célkitűzése az Európai Uniónak. A 2007-es német elnökség idején elfogadott területi agenda összegezte a területfejlesztési ajánlásokat. Ennek mostani felülvizsgálata szolgálja majd azt, hogy a beavatkozási terveknél – akár tagállami, akár bizottsági szinten – figyelembe vegyék a területi hatásokat, biztosítsák azt, hogy a fejlesztéseket rendszerben kezeljék, és azok egymást erősítsék. A Területi agenda 2020 (TA2020) dokumentumot a gödöllői tanácskozás első napján fogadják el a területfejlesztési miniszterek.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság már dolgozik azokon a rendelettervezeteken, amelyek meghatározzák, hogy mely célkitűzésekre hogyan, milyen mechanizmuson és intézményrendszeren keresztül történhet 2014-től a kohéziós források felhasználása. A magyar helyettes államtitkár szerint e téren a konkrét feltételek kialakításához ugyancsak érdemben hozzájárultak az elmúlt hónapok szakmai vitái. n Kocsi M.
Esély a kiegyezésre:
- az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók elképzeléseinek egyeztetésében- a regionális és ágazati célkitűzések összehangolásában
- a Területi agenda 2020 dokumentum elfogadásában
- az uniós kohéziós rendeletek kialakításához való érdemi hozzájárulásban
Forrás: VG-gyűjtés
- a regionális és ágazati célkitűzések összehangolásában
- a Területi agenda 2020 dokumentum elfogadásában
- az uniós kohéziós rendeletek kialakításához való érdemi hozzájárulásban
Forrás: VG-gyűjtés -->
