BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Negatív tőkerekord született

Az idei első negyedéves beáramlás statisztikája elkeserítő, bár a részadatok több mindent megmagyaráznak

Az idei első negyedévben -34 millió eurós egyenleg keletkezett külföldi működőtőke-beáramlásban, ami negatív rekordot jelent, a vészharangot mégsem kell megkongatni, ugyanis az első három hónap adataiból nem érdemes súlyos következményeket levonni. Ami tény azonban: az ugyancsak alulteljesítő térségbeli versenytársainkénál is rosszabb volt a teljesítményünk. Ugyanakkor vannak biztató jelek, például az, hogy az utóbbi időben – a szaktárca tájékoztatása szerint legalábbis – élénkülni látszik az érdeklődés magyarországi projektek iránt.

A meglehetősen rossz első negyedéves tényadatok ellenére az idei működőtőke-beáramlás (FDI) értéke – egyedi, nagy értékű tranzakciók (például a Mol-részvények állami megvásárlása) nélkül – 3 milliárd euróra rúghat – vélik a gazdasági tárca szakértői, akik középtávon arra számítanak, hogy évi 4 milliárd euró FDI érkezik majd az országba. Ehhez persze az is kell, hogy a már megtelepedett cégek is hajtsanak végre kisebb-nagyobb bővítéseket, hiszen általában ezek adják az éves beáramlás javát.

Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt hónapokban valamelyest élénkült az érdeklődés, több a megkeresés, mint a múlt év második felében volt. Vannak új vonások is, mind a befektetők földrajzi eredetét, mind pedig a cégek ágazati hovatartozását illetően. Megjelentek a kínai vállalatok, sőt már indiai befektetők is – eddig jellemzően európai, illetve transzatlanti cégek fektettek be Magyarországon. Újdonság az is, hogy nyitást tapasztalnak a volt Szovjetunió utódállamai részéről. Ágazati megközelítésben érdekes, hogy ismét jelentkeztek a mezőgazdasági feldolgozóiparhoz kapcsolódó nagyberuházók, s egyre több, a megújuló energia területére (például szolártechnikára) specializálódott gyártó érdeklődik magyarországi lehetőségek iránt. Mindeközben pedig megnőtt azoknak az érdeklődőknek a tábora is, akik regionális szolgáltató központot hoznának hozzánk, többen vidéki egyetemi városokba. Mindezzel együtt is – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunk kérdéseire adott válaszában – a szolgáltatás és a gépipar viszi továbbra is a prímet. Regionális téren pedig egyensúlyhiány van.

Ami a tényadatokat illeti: 2011 első negyedében a beáramlás egyenlege –34 millió euró volt, ez az eddigi legkedvezőtlenebb első negyedévi adat. Ugyanakkor egyrészt ezen időszak számai (hagyományosan) nem igazán mérvadók, másrészt nem amiatt alakult ilyen rosszul az adat, mert nem érkezett FDI az országba. Ugyanis a három elemből – kereskedelmi hitelek, tulajdonosi hitelek és a nemzetközi cégek elszámoló központjain keresztüli gazdálkodás egyenlegéből – álló adóssággeneráló egyéb tőkemozgás soron közel 1,5 milliárd eurós mínusz keletkezett. (A kereskedelmi hitelek egyenlege –952 millió, a tulajdonosi hiteleké –886 millió, az elszámolási számláké 442 millió euró volt.) Habár nem nevezhető túlságosan jó hírnek, hogy az egyéb tőkemozgások egyenlege (miként már tavaly is) negatív lett az első negyedévben, mégpedig nem is kicsit, ez még nem jelenti azt, hogy menekülőre fogták volna a befektetők: ugyanis az egy-egy multi saját globális gazdálkodásának a függvénye például, hogy melyik leányvállalatnak folyósít vagy szerez hitelt, illetve melyiktől veszi vissza vagy melyikkel fizetteti vissza azt.

A szaktárca által készített elemzésből kiderül: a nem adóssággeneráló beáramláson belül a részvényformájú befektetések egyenlege 582 millió euró (az előző év azonos időszakinál 187 millióval kedvezőbb) volt, míg az újrabefektetett jövedelemé 839 millió eurót (az előző év azonos időszakinál 535 millióval többet) tett ki.

Ami a térségbeli összehasonlítást illeti: a visegrádi országokba és Romániába irányuló beáramlás 2011 első negyedében összességében 27 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül Magyarországon sokkal roszszabb a helyzet: a 2010. első negyedévi 466 millió eurós beáramlással szemben nettó tőkekivonást rögzített a statisztika. Csehországba (715 millió euró) ugyanakkor az előző év azonos időszakinál „csak” 61, Romániába (350 millió) 28, Lengyelországba 3 százalékkal kevesebb közvetlen tőkebefektetés áramlott. Szlovákiában (309 millió euró) pedig a 2010. első negyedévivel megegyező összegű befektetés történt.

Visszamenőleges hatályú felmentés

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint – a köztársasági elnök 176/2011. (VIII. 18.) határozata értelmében – Becsey Zsoltot 2011. augusztus 4-i visszamenőleges hatállyal mentették fel államtitkári posztjáról. Arról nincs információnk, hogy miért volt szükség visszamenőleges hatályú felmentésre. Az mindenesetre tény, hogy továbbra is ő szerepel államtitkárként a nemzetgazdasági tárca honlapján, miként helyetteseként – mint nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős szakember – Hidvéghi Balázs. Azaz úgy váltották le az államtitkárt, hogy nem történt meg a Matolcsy György miniszter által kilátásba helyezett átszervezés, de legalábbis nem készült el az új szervezeti és működési szabályzat. Az is kérdés, hogy jelen pillanatban ki az a felelős vezető, akivel többek között a befektetők, üzletemberek tárgyalhatnak.






Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek