Az IMF-hitel nélkül akár adósságválságba is sodródhatunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Százmilliárdokat tudnánk megspórolni azáltal, hogy kisebb kamatok mellett tud működni az ország”. Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár mondta ezt néhány hete a HírTV-nek az IMF-tárgyalások ügyéről. Az akkori nyilatkozat szerint „ha egy ilyen biztonsági háló van Magyarország mögött, akkor a mostani 7-9 százalék körüli kamataink vissza tudnak csökkenni legalább 5-7 százalékos szintre.
A számításokat több helyről is megerősítették lapunknak: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a megállapodás önmagában 100–150 bázispontos esést jelenthetne az állampapírhozamokban.
„Ha úgy számolunk, hogy hetente 100 milliárdnyi papírt bocsát ki az állam, akkor az egy százalékpont hetente egymilliárdot, havonta 4 milliárdot jelent” – magyarázta. Ez azonban nyers adat, az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz szétválasztani a befektetők árazásának elemeit, megjósolni, mekkora javulás lehet majd. „Az sem lenne mindegy, hogy milyen világpiaci hangulatban jelentjük be az esetleges szerződést, milyen a befektetői éhség” – mondta. „Összességében a kalkulációink szerint havi 6–10 milliárdos többletköltséget okoz, hogy nincs IMF-hitelkeret, ez az idő múlásával természetesen kumulálódik” – tette hozzá Suppan Gergely, aki szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a hitelek átlagos kifutási ideje alapján körülbelül 4 év alatt árazódik át a kamatszint.
Megkerestük az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK) is, hogy van-e számításuk ebben a témában. Válaszukban azt írták, a mostani 7–9 százalék körüli kamatok a jelenlegi forintkibocsátások hozamait jellemzik, ugyanakkor a jelenleg fennálló forint állampapír-állomány átlagos kamata 6,77 százalék, azaz korábban alacsonyabb volt az értékesítés átlaghozamszintje. Az ÁKK szerint az IMF-megállapodás tényleges piaci hozamcsökkentő hatása nehezen becsülhető, de utaltak arra, hogy az MNB alapkamata 7 százalék, mely megfelel a jelenlegi állampapír-kamatsáv aljának. „Kérdés, hogy a független MNB mekkora kamatcsökkentésről határoz az IMF-megállapodást követően, mivel vélhetőleg az határozhatja meg a csökkenő kamatsáv alját” – magyarázta írásban az ÁKK.
Hozzátették: az idei kamatkiadásokat nagyobb részben a már kibocsátott államadósság kamatai határozzák meg, az év hátralévő részében lebonyolítandó műveletek idei hatása kicsi. „Látható tehát, hogy a kamatmegtakarítás csak fokozatosan, elsősorban
a következő években realizálódik, ami a jelenlegi szintekhez képest valóban 100 milliárdos nagyságrendben keletkezhet” – áll a levelükben.
Az ÁKK 2012-ben eddig mintegy 2000 milliárd forint mennyiségben bocsátott ki magyar államkötvényt és diszkontkincstárjegyet az államadósság finanszírozására 7,81 százalékos átlagos hozamszinten. Ha lett volna megállapodás, ami egy százalékponttal csökkentette volna a hozamot, az máris 20 milliárdot jelentett volna.
Az IMF-megállapodás a gazdasági növekedésre is hatását gyakorolna. „IMF-hitellel és hiteles gazdaságpolitikai fordulattal 1,5-2 százalék lehet a gazdasági növekedés rövid távon, két-három év múlva pedig 2-3 százalék körül alakulhat” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citigroup közgazdászát arról is megkérdeztük, hogy mi történne velünk megállapodás hiányában. „Hitelkeret nélkül, adóemelésre építő gazdaságpolitikával adósságválság, jelentős forintgyengülés és recesszió várhat ránk” – vélekedett.
Hitelkeret hiányában, a jelenlegi kamatszinteket szimulálva öt év alatt 90 százalék fölé kerülne a GDP-arányos adósságunk – hangsúlyozta a közgazdász. „Eddig azonban valószínűleg nem fogunk eljutni, mivel a lejáró hitelek megújítása is nehézségbe ütközhet legkésőbb az idei év végén vagy a jövő év elején” – tette hozzá. Ugyanakkor az IMF nélkül, politikai irányváltással és strukturálisan kedvező gazdaságpolitikai intézkedésekkel rövid távon 1 százalék lehet a GDP növekedése, azonban középtávon elérhetjük a 2-3 százalékos növekedést az elemző szerint.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza úgy látja: ha sikerülne megállapodni, akkor erősödne az árfolyam, csökkennének a kamatkiadások, azonban legalább fél-egy évre van szükség ahhoz, hogy a külföldi tőke ismét elinduljon az országba. „Ha csökkennének a kamatkiadások, akkor kevesebb megszorításra lenne szükség, így magasabb növekedési pályára állhatnánk” – tette hozzá. Megegyezés hiányában azonban „lassabban állna helyre a bizalom, és lassabb lenne a gazdasági növekedés”. Úgy látja: ha nem javul a környezet, akkor a piacok kikényszerítik a megállapodást, ami nagy volatilitás után jöhetne el.
Gárgyán Eszter, a Citi elemzője elmondta: önmagában a megállapodás nem eredményezne azonnali felminősítést, csak ha következetesen végrehajtott gazdaságpolitikai program követi. Az MKB elemzője szerint a megegyezés miatt javulnia kellene az adósminősítésünknek, de a hitelminősítők kivárhatnak, és egy évig csak a kilátást javíthatják. Kondrát Zsolt úgy véli: a hitelminősítők azt is gondolhatják, hogy a kormány bármikor kihátrálhat a megegyezésből.
Rovó Attila / Hornyák József-->
