Az uniós források gyorsításának lehívása terén az idei év egyik feladatának az Államháztartási Önerő Alap felállítását említette Petykó Zoltán. Az alap a súlyos anyagi gondban lévő önkormányzatok számára nyújtana segítséget abban, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós fejlesztési projektek esetében.
A rendszer kialakítása nem lenne teljesen újdonság, hiszen a kormányzat már tavaly, illetve 2010-ben is működtetett hasonló rendszert, az Alap felállításával azonban tovább fejlesztenék ezt a modellt. Az NFÜ javaslata szerint mintegy 50-100 milliárd forintos kerettel bíró alapra lenne szükség.
„A késlekedő projektek között jelentős arányt képviselnek az önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is problémát jelent” – indokolta az alapra vonatkozó NFÜ-javaslatot Petykó Zoltán.
Petykó: reális cél a 95 százalékos forráslehívás
A 2007-2013-as költségvetési ciklusban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós keretösszeg – a 15 százalékos hazai társfinanszírozással kiegészítve – 8.209 milliárd forintot tesz ki mostani euró-forint árfolyamon számolva. Ebből a keretből eddig összesen 2.546 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak – mondta el Petykó Zoltán. Ez azt jelenti, hogy eddig a rendelkezésre álló források mintegy 31 százalékát hívta le az ország. A projektek pénzügyi zárására 2015 végéig van lehetőség, vagyis a hátralévő három és fél évben még mintegy 5500 milliárd forint vár kifizetésre. Lapunk kérdésére, miszerint mekkora forráslehívási aránnyal lenne elégedett – annak tükrében, hogy Orbán Viktor kormányfő 95 százalékos arányt tűzött ki célul –, Petykó Zoltán azt mondta: a 95-100 százalék közötti lehívási arányt reális célkitűzésnek tartja. Elmondta: a regionális operatív programok esetében ez a cél mindenképpen teljesülhet. A környezetvédelmi és a közlekedési operatív programoknál lát nehézséget az NFÜ elnöke, azonban úgy véli: a KÖZOP és KEOP esetében is erős kormányzati segítséggel, politikai támogatással, a projektfelügyeleti rendszerrel, illetve a finanszírozhatóság javításával megvalósítható a célkitűzés.
Az uniós források lehívásának gyorsítását eredményezheti az NFÜ elnökének az a bejelentése is, miszerint a következő hetekben közbeszerzést írnak ki projektdoktori szolgáltatásokra.
A projektdoktori megbízásokat elnyerő szakemberek, cégek feladata az lesz, hogy az adminisztratív, kifizetési és menedzsment problémákkal küzdő beruházások végrehajtását szakmai tanácsadás keretében segítsék elő. Az eljárási elakadások megszüntetése pedig az uniós források kifizetésének gyorsításához járulhat hozzá.
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója korábban arra tett javaslatot, hogy a pályázati rendszer fölött álló konzultatív, javaslattevő „szupercsapatot” kellene létrehozni, amelynek az lenne a fő feladata, hogy felgyorsítsa az EU-források lehívását. Az uniós források pályázati projektmenedzsmentjével foglalkozó cég vezérének lapunk által is ismertetett elképzelése szerint egy gyakorlott intézményi és civil szakemberekre épülő, operatív professzionális stáb megalakítására lenne szükség. Petykó Zoltán arra a kérdésünkre, hogy az NFÜ tervez-e bármilyen, a javasolt szupercsapathoz hasonló intézményi változtatást azt mondta: a projektdoktorokkal valójában kisebb-nagyobb szupercsapatok jönnének be a rendszerbe.
Brüsszel csak részben támogatja a dunai projekt törlését
Az uniós források átcsoportosítását célzó magyarországi kérelmet vizsgáló Európai Bizottság nem támogatja, hogy hazánk a Duna hajózhatóságának fejlesztését szolgáló, uniós finanszírozású projekt teljes keretét más célokra használja fel – közölte Petykó Zoltán.
A magyar kormány még tavaly év végén az uniós források lehívásának gyorsítása érdekében kezdeményezte az EU-pénzek átcsoportosítását. Ennek keretében a kormány azt kérte, hogy 20,7 milliárd forintot csoportosíthasson át a közlekedésfejlesztési projekteket gondozó operatív programon (KÖZOP) belül. Az eredeti magyar kérelem a kérdéses összeget a dunai projekt helyett kerékpárút-fejlesztésre csoportosítaná át. A kormány és a brüsszeli testület egyeztetéséből viszont mostanra kiderült, hogy a bizottság nem támogatja teljes mértékben a forrásátcsoportosítást, így mégsem lehet teljesen törölni az év nagy részében hajózható szállítási útvonalat célzó dunai projektet.
Az NFÜ úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az átcsoportosítás irányával Brüsszel egyetért, mindezek mértékéről folynak egyedül egyeztetések. Bizonyos, több uniós tagállamot is érintő stratégiai kérdésben vannak elvárásai az Európai Bizottságnak, ilyen például a Duna hajózhatósága, ezért annak teljes összegű átcsoportosítását várhatóan csak részben fogja támogatni Brüsszel.
