"A lépés örvendetes lenne, mert azt jelezné, hogy végre a legfőbb döntéshozói szinten kezelik a szakma véleménye szerint is akut problémát, miszerint a hazai intézményrendszer nehézségekkel küzd az uniós források minél gyorsabb lehívása terén” – mondta a szakértő.
Szerinte a piaci jelzések méltán találtak visszhangra, hiszen nem önzésből vagy részrehajlásból kongatták a vészharangot: itt nemcsak a kedvezményezettek „pénzéről” van szó, hanem az egész ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről.
Emellett a hatáskör Lázár János általi átvétele azért lenne szükségszerű, mert a jelenlegi struktúra – bár minden lehetséges megoldást megtett a források gyorsabb kihelyezése érdekében (például jogszabály-módosítások, intézményi összevonások, racionalizálások) – elérte teljesítőképessége határait. Ma olyan, kormányzati szintű gyors döntéseket kell hozni, amelyek már meghaladják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) döntési kompetenciáit – emelte ki.
Ugyanakkor Essősy Zsombor azt is leszögezte: a döntés nem példa nélkül álló lenne, mert hasonló lépést tett a szocialista kormányzat is, amikor az első, 2004-2006 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kifizetéseinek hajrájában az akkori kancelláriaminiszter hatáskörébe utalta az uniós források gyorsabb kifizetésének kérdését. „Hogy az akkori lépések és intézkedések nem voltak elegendőek, az az elmúlt pár évben kiderült” – tette hozzá.
Mindamellett a szakértő kihangsúlyozta azt is, hogy a kedvezményezetteket segítő lépések mellett – például az NFÜ kezdeményezte projektdoktori hálózat és az Önerő Alap új terve – fontos, hogy a pályázó cégek és nonprofit szervezetek is átérezzék a helyzet súlyát, és proaktívan, a határidők betartásával, korrekt és mielőbbi elszámolásokkal ők is járuljanak hozzá az uniós finanszírozású projektek gyors lezárásához. Bárki legyen is a projekt tulajdonosa, ez most közérdek! – mondta a MAPI vezére.
Világgazdaság Online - T. G.-->
