Az Európai Központi Bank nem változtatott mai ülésén a 0,75 százalékos irányadó kamatszinten, összhangban az elemzői várakozásokkal. A jegybank a múlt hónapban csökkentette 25 bázisponttal a kamatot, így került történelmi mélypontra a ráta. Akkor az eurózóna adósságválságának mélyülése és a reálgazdasági folyamatok meredek romlása indokolta a vágást.
Mario Draghi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy nem szokványos monetáris politikai intézkedések bevezetése is szóba került a kamatdöntő ülésen. Az EKB elnöke azt mondta, hogy további kamatvágás lehetősége is az asztalra került.
A gazdasági növekedés az euróövezetben továbbra is gyenge – derül ki az EKB közleményéből. Kiemelik, hogy a Kormányzótanács foglalkozott az euróövezeti országok kötvénypiacain kialakult feszültségek megoldásának lehetőségeiről.
Hangsúlyozzák, hogy az euró egy visszafordíthatatlan folyamat eredménye, és kitérnek arra is, hogy egyes országok kötvénypiacain kialakult magas hozamok gátolják a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát.
A következő hetekben az meghatározzák azokat a nem szokványos monetáris politikai intézkedéseket, amiket az adósságválság kezelésének érdekében vethetnek be, a transzmisszió javítására.
Óriási ellentétek az EKB-ban
A jegybank függetlensége feltételezi, hogy tisztelje a saját megbízatását és azt ne lépje túl, az inflációval szembeni fellépés érdekében - hangoztatta Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. "Mi vagyunk az eurórendszeren belül a legnagyobb és legfontosabb jegybank" – fejtegette Weidmann, kiemelve, hogy az Európai Központi Bank befolyása korlátozott. A politika túlbecsüli az EKB szerepét, azt képzelve, hogy a bankot nem csupán az árstabilitás biztosítására, hanem a növekedés támogatására, a csökkentésére vagy a bankrendszer stabilizálására is fel lehet használni – olvasható a német jegybank friss nyilatkozatában, amelyet a Financial Times Deutschland idéz. "Mi vagyunk a legnagyobb és legerősebb jegybank az eurózónában, ezért jóval nagyobb a beleszólásunk a közösség jövőjébe, mint sok más nemzeti banknak" – közölte Weidmann.
Mario Draghi, az EKB elnöke az adósságválságnak kettős stratégiával akar gátat vetni. A terv, amelyet Draghi várhatólag csütörtökön terjeszt be, a Süddeutsche Zeitung információi szerint az általa vezetett bank és az ESM mentőalap együttes fellépését irányozza elő. Az FTD úgy tudja, hogy az EKB igazgatótanácsában a többség pártolja, hogy a szervezet ismét megkezdje a spanyol és olasz államkötvények felvásárlását a kormányokkal együttműködésben. Az EKB elnöke a múlt héten állította, hogy mindent megtesznek az euró megmentéséért, de valószínű, hogy a mai ülésen még nem születik döntés a következő lépésekről. Az FTD ugyanakkor úgy tudja, hogy a tervek szerint az állandó uniós mentőalapon, az ESM-en keresztül vásárolnák a bajba jutott államok kötvényeit – erre utal Jyrki Katainen finn miniszterelnök nyilatkozata, aki szerint a mechanizmus részleteit szeptemberben hozzák nyilvánosságra.
Saxo Bank: Jobb lenne, ha semmit sem tennének
A politikai döntésre készülő Fed és EKB politikai döntéshozói nyilván „tenni” akarnak valamit, vagy a kivárás helyett legalább a „tettrekészséget” akarják kommunikálni, ami Jakobsen szerint helyes, mert minél kevesebb a makro hatás, annál jobban járunk - véli Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. Szerinte a mennyiségi monetáris könnyítés (QE), az LTRO és egyéb néven futott körök más-más formában ugyanazt testesítik meg, azaz az utolsó mentsvárat, mivelhogy a kamatok már régen a nulla felé tendálnak, sőt egyes esetekben már negatívba is fordultak, ami aztán végképp kockázati anorexiát okoz.
A Bundesbank viszont továbbra sem támogatja az elképzelést, mert az szerinte nem ösztönzi az országokat a reformok beindítására. A The Guardian megfogalmazása szerint a Bundesbank elnökéne kezében van Mario Draghi bilincsének kulcsa. A brit lap megfogalmazása szerint a 44 éves Weidmann-nak kell meghonosítania az EKB-ban azt a szigorú pénzpolitikát, amely a Bundesbankot jellemezte, még akkor is, ha ezzel magára haragítja volt főnökét, Angela Merkelt.
A korábban a kancellár gazdasági tanácsadójaként dolgozó Weidmann egyébként már a harmadik német top-közgazdász, aki az EKB túl laza politikája miatt kerül összetűzésbe Brüsszellel. Axel Weber, a Bundesbank előző elnöke, akit Merkel Draghi székében akart látni tavaly novemberben, lemondott, miután az EKB Jean-Claude Trichet vezetése alatt megkezdte a görög állampapírok felvásárlását. Jürgen Stark, az EKB korábbi vezető közgazdásza szintén elvi okokból mondott le. Az egyik legnagyobb héjának számító közgazdász úgy látja, az EKB kötvényvásárlása valójában az EU-tagállamok finanszírozása, amit tilt az unió alapszerződése.
Weidmann egyébként szokatlanul őszintén nyilatkozik az EU vezetését jellemző francia-német ellentétekről. A jegybankár úgy látja, az EU alapítása óta ütközik egymással a két igen eltérő nézőpont. Németországban a két legerősebb intézmény a Bundesbank és az Alkotmánybíróság, mindkét szervezet erős féket jelent Merkel eurómentési terveinek. Mario Draghi szinte biztosan nem hajthatja végre legújabb mentőakcióját "az ifjú héja" támogatása nélkül.
Mi jöhet akkor még? A jegybanki betéti ráta negatívba vágása durva lépés lenne, ráadásul elküldené az euró/dollárt paritás felé. Ezek után opciónak már csak a kamatvágás marad, amire egy hónappal ezelőtt is "csupán" 100 pontot mentek az indexek és utána elég hamar elfogyott a lendületük. Esnek az indexek és az euró is A piacok nem fogadták kitörő örömmel Draghi szavait, hiszen több elemző azt gondolta, hogy az elnök már ma konkrét intézkedéseket jelent be a kötvénypiacok stabilizálására és az euróövezeti adósságválság megfékezésére. Az európai vezető tőzsdeindexek negatív tartományba kerültek, és az amerikai határidős piacok is esni kezdtek. Az euró 1,24-es szint közeléből 1,22 körüli szintre esett a dollárral szemben. Igaz, Draghi beszéde előtt 1,23 feletti kurzusról került 1,24-es árfolyamra a közös európai deviza. -->
