Az OECD felmérése szerint az adórendszer csak a hetedik-nyolcadik helyen áll a cégek szempontjai között, amikor arról döntenek, befektessenek-e egy országban. Erre példa lehet a Mercedes-beruházás, ahol a vállalat egy magasabb adózású országot választott, mert nagyobb súllyal esett latba az autópálya vagy a beszállítók.
Ebben a ciklusban jelentős változások történtek az adórendszerben. A jelenlegi kormány jellemzően az árakat terhelő adók felé mozdítja el a terhelés a jövedelemadók helyett, ami szakmailag indokolható. Szinte biztosra vehető, hogy nem lesz ingatlanadó, a vállalati kisadók közül pedig az ígért tíz helyett hatot vezettek ki.
A 2012-ben bevezetett vagy 2013 januártól bevezetni tervezett adók: távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó, kisvállalkozók tételes átalánya, kisvállalkozók átalánya, és a közműadó.
Az adóteher nagyságát nem tudjuk megmondani, erre vonatkozólag az NGM sem adott adatot, becslés szerint 39-40 százalék lehet az adóteher, ez közepesnek számít Európában.
Az újonnan bevezetett ágazati adók technikai szempontból jók, mert könnyen beszedhetőek, fogyasztási tíousúak, más kérdés, milyen a gazdasági hatásuk. A bankok a túladóztatás miatt annyi hitelt sem adnak, amennyit adhatnának. A kabinet az szja-átalakítás miatt kieső jelentős adóbevételt próbálja behozni, a különadóztatás azonban nem segíti a növekedést. A társasági adó csökkentése jó lépés és egykulcsossá tétele ugyanakkor hasznos. Az áfaemelés ebben a rendszerben elkerülhetetlen és valamiben mi is lehetünk világelsők - fogalmazott Vámosi-Nagy Szabolcs. A pénzforgalmi szemlélet bevezetése hasznos lesz, a körbetartozások egy részét mérsékelheti.
Adóval nem lehet munkahelyet teremteni, de a munkaerő közterheinek csökkentése segíthet a munkahelyek megóvásában. Ebből a szempontból a szociális hozzájárulási adóból több csoportnak nyújtott kedvezmény nagy előrelépés, bár mértéke korlátozott: maximum 100 ezer forint/hó.
A szakértő szerint abnormális, hogy az adózás rendjéről szóló törvényt tavaly és idén eddig 27-szer módosították. A személyi jövedelemadó tekintetében a módosítások száma eddig 33, a társasági adó pedig eddig 13-szor történt módosítás. A visszamenőleges hatály tilalmának megsértése a közember számára is elfogadhatatlan. Az adószakértők számára is átláthatatlanná teszik a szabályokat azok a jogszabályok, amelyek csak később lépnek hatályba, ilyeneket is szép számmal alkotott a kormány.
Lépni kellene a jelenleg mintegy 25 százalékot kitevő, adót nem fizető gazdaság ügyében. A kifehérítés érdekében történtek lépések, ilyen a bankszámla-kötelezettség, az adóregisztrációs eljárás és az adónyomozás erősítése. Az adóigazgatás egységesítése és egyszerűsítése fontos lépés, amelynek azonban csak hosszú távon jelentkeznek a pozitív következményei.
