Kerülőutakat keresnek

Örülhetnek a hajózási társaságok a globális felmelegedésnek: az Északi-tengeren hajózhatóvá vált a legendás északkeleti átjáró. Az első hajó már meg is tette az utat a kínai Dalianból a hollandiai Rotterdam kikötője felé, és az is kiderült: a távolság megtétele jóval kevesebb idő – 35 nap – alatt lehetséges. Az északi-tengeri átjáró vagyis csaknem két héttel rövidíti le a Szuezi-csatornán való átkeléshez képest az utat, ami több százezer dollárral csökkentheti a szállítási és biztosítási költségeket. Az új útvonal így annak ellenére forradalmasíthatja a világkereskedelmet, hogy az Északi-tengeren csak a nyári hónapokban lehetséges a hajózás, és egyelőre semmilyen infrastruktúra nincs kiépítve – hiányoznak a kikötők is. Norvég, japán és dél-koreai cégek már aktívan próbálkoznak: vasércet, olajtermékeket szállító hajók már átkeltek az Északi-tengeren, sőt, tavaly a Gazprom is tesztutakat hajtott végre cseppfolyós gázt szállító tankerekkel.

Nem véletlenül: az új útvonal komoly lehetőséget rejt az olaj- és gázszállításoknál is, sőt, szakértők egyetértenek abban, igazán az energiaszektor számára van jelentősége. Megközelíthetővé válnak orosz gázmezők is, ugyanakkor alternatívája lehet a politikai válsághelyzetek miatt kockázatossá vált közel-keleti szállítási útnak. Ez pedig csökkentheti az árnyomást is, amit elsősorban a kínai ipar növekvő igényei és az észak-afrikai politikai válságok erősítenek.

Más kérdés, hogy ez egyelőre hosszabb távon jelenthet könnyebbséget, miközben az elmúlt egy évben, a tavaly nyár óta hatályos iráni olajembargó vagy éppen az elmúlt hónapokban feléledő egyiptomi válság hatására több mint tíz százalékkal nőtt a nyersolaj ára. Ebből a szempontból azonban nem kell árrobbanásra számítani. Teheránban augusztus elején vette át hivatalát Haszan Rohani, Irán új elnöke, akitől azt remélik, elődjénél jóval kompromisszumkészebb politikát folytat majd a Nyugattal. Egyiptomban ugyan távolinak tűnik a megoldás a katonai hatalomátvétel óta, ám a feszültség ellenére egyelőre hajózható a Szuezi-csatorna. A Saxo Bank friss elemzése szerint a geopolitikai kockázat folytán legfeljebb hordónként 2 dolláros emelkedés valószínű, ám ha a világ olajszállítmányainak 4,5 százalékát – a Sumed vezetékkel együtt napi 4,5 millió hordónyi olajat – áteresztő csatornán nem lehetséges az áthaladás, az további 20-25 dolláros felárat eredményezhet a jelenleg 105 dollár körüli áron.

Steen Jakobsen, a bank vezető közgazdásza szerint ennél nagyobb problémát jelent, hogy kevés olyan ország van, amely képes vagy hajlandó lenne vállalni a kockázatot, és embereket küldeni Egyiptomba vagy a régióba. A turisták elmaradtak, és közben a tőke egyre csak menekül a régióból a dubai kereskedelmi központba, azaz az Egyesült Arab Emirátusokba, ahol a buborék képződésére már egyébként is hajlamos gazdaságokban most még jobban felszaporodhat az idegen tőke.

Az Egyiptomot 1981-től irányító Mubarak 2011-ben bukott meg. Belügyminiszterével együtt tavaly ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre az egyiptomi felkelés során alkalmazott rendőri erőszakért, több száz tüntető haláláért. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védelem fellebbezett, a másodfokú tárgyalást még nem tűzték ki. Mubarak több mint két éve van már börtönben, vagyis letöltötte azt a maximális időt, ameddig valaki az őrizetbe vételtől a jogerős ítéletig fogva tartható Egyiptomban.

Az Egyiptomot 1981-től irányító Mubarak 2011-ben bukott meg. Belügyminiszterével együtt tavaly ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre az egyiptomi felkelés során alkalmazott rendőri erőszakért, több száz tüntető haláláért. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védelem fellebbezett, a másodfokú tárgyalást még nem tűzték ki. Mubarak több mint két éve van már börtönben, vagyis letöltötte azt a maximális időt, ameddig valaki az őrizetbe vételtől a jogerős ítéletig fogva tartható Egyiptomban.-->