Településeknél a pénzek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A programon belül a települések több jogcímen is pályázhatnak pénzekre. Ezek egyike, az elmúlt évek sikeresnek mondható projektje a helyi piacok létesítése, vagy fejlesztése. A program azért támogatja a helyi vásárlói terek létrehozását, mert a tanyákon megtermelt áru így közvetlenül és akadálytalanul juthat el a fogyasztókhoz. Helyi piacokra egyébként két forrásból, a tanyafejlesztési program keretein belül és a vidékfejlesztési alapból is lehet pályázni. Az ilyen termelői piacok ezért jelentősen megszaporodtak az elmúlt években az országban.
A másik jogcím, amelyre az önkormányzatok szívesen pályáznak, az a települések és a tanyák közötti úthálózat javítása, pontosabban a külterületi utak rendbentartásához, felújításához szükséges gépek beszerzése, amelyhez máskülönben csak nehezen találhatnának forrást az egyes települések.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon mintegy 293 ezren élnek külterületen, tanyán, 60 százalékuk az Alföldön. Az egyéni jelölteknek azonban a legtöbb esetben – például a villamosítási alprogramot leszámítva – 25 százaléknyi önrészt kell biztosítaniuk a pályázathoz, ez pedig sok tanyán élő számára nem áll rendelkezésre. A programhoz ráadásul előfinanszírozásra van szükség, 25 százaléknyi előleget leszámítva nem lehívhatók a források.
„A tanyákat Magyarországon a legkülönbözőbb társadalmi rétegek lakják, a jellemzően szegény és öreg tanyalakóktól kezdve a turizmus, vagy egyéni hobbi céljaira fenntartott tanyák lakóiig sokféle embert érinthet egy ilyen pályázat” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Juhász Pál agrárszociológus. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója hozzátette: „éppen ezért a pályázat is rendkívül összetett, határozott kontúrja nincs.”
Juhász Pál szerint a tanyák Magyarországon nem tudtak az amerikai, vagy észak- illetve nyugat-európai értelemben farmokká válni, a szétdarabolt földszerkezet miatt. Az agrárszociológus szerint ezért a tanyáknak, és magának a tanyafejlesztési programnak agrárgazdasági jelentősége csekély. „Természetesen a nyertes családoknak hasznos segítséget nyújthat a pályázat, ám a rendelkezésre álló keretösszeg nem elegendő arra, hogy érdemi változásokat érjen el a hazai tanyák életében” – tette hozzá Juhász Pál.
Villamosítás az évtized végére
A harmadik tanyafejlesztési program – a korábbiakhoz hasonlóan – kiemelten kezeli a tanyavillamosítást, illetve a tanyák és más települések megközelíthetőségét javítandó a külterületi útjavító gépek beszerzését. Új elem azonban idén, hogy nemcsak az önkormányzatokon keresztül nyílik lehetőség tanyavillamosításra, hanem egyéni tanyai lakosoknak is, mégpedig 100 százalékos támogatással.Az egyéni tanyavillamosítási programra 50 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben. Folytatódik emellett – 100 millió forintos kerettel – az önkormányzatok útján történő és több tanya energiaellátását együttesen biztosító tanyavillamosítás is. A külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére idén 175 millió forint áll rendelkezésre.
A korábbi közlések szerint a kormány célja a programmal az, hogy 2020-ig elektromos árammal legyen ellátva minden tanya, valamint járható utakon lehessen azokat megközelíteni.
Az egyéni tanyavillamosítási programra 50 millió forint áll rendelkezésre ebben az évben. Folytatódik emellett – 100 millió forintos kerettel – az önkormányzatok útján történő és több tanya energiaellátását együttesen biztosító tanyavillamosítás is. A külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzésére idén 175 millió forint áll rendelkezésre.
A korábbi közlések szerint a kormány célja a programmal az, hogy 2020-ig elektromos árammal legyen ellátva minden tanya, valamint járható utakon lehessen azokat megközelíteni.-->
