„A mi településünk esetében a rászorultaknak biztosított szociális juttatásoknak mintegy 80-90 százalékát fedezi az állami költségvetés" – nyilatkozta lapunknak Szentkirály polgármestere, aki egyben a Magyar Faluszövetség (MFSZ) elnöke is. Szabó Gellért elmondta: a maradék összeget a település büdzséjéből pótolják ki. Közölte, hogy a szociális ellátásoknál például a házi segítség nyújtás területén a központi büdzsé csak a költségek kétharmadát fedezi, míg más területeken előfordul, hogy csak a 40-50 százalékát, pedig ezek jogszabály által előírt önkormányzati kötelezettségek. Szabó Gellért hozzátette, hogy a település bevételeiből (a 40 százaléka, iparűzési, kommunális adó) tudják pótolni az állami forrásokat. A közel 2000-es lélekszámú Szentkirály ebből a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, mivel vannak bevételei. Rengeteg településnek azonban nincs bevétele, így nem tudják kipótolni a forráshiányt.
Ez jövőre sem fog változni, mivel az egyes jövedelempótló támogatásokat, szociális ellátásokat, gyermekjóléti feladatokat tekintve összesen a jövő évi költség tervezetében egymilliárd forinttal jut kevesebb, a gyermekétkeztetést nem tekintve. Az idei költségvetés tervezetében az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére még 104,311 milliárd forintot terveztek, jövőre ez az összeg 99,873 milliárdra csökken. A pénzbeli szociális ellátásokra való hozzájárulás idén is, jövőre is 39 milliárd forint. Az egyes települések szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása az idei 49,899 milliárdról 53,394 milliárdra nő. Az települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalanoknak nyújtott tartós szociális szakosított ellátás támogatására az idén 20,93 milliárd jutott, míg jövőre szinte ugyanennyit, 20,876 milliárdot terveznek. A gyermekétkeztetés támogatása az idei 44,799 milliárdról jövőre 51,521 milliárdra nő.
A jövedelempótló támogatások között szerepel például a lakásfenntartási, adósságcsökkentési, foglalkoztatást helyettesítő, óvodáztatási támogatás, a hajléktalanok segélyei, de az előző rendszerben a törvénysértő módon elítéltek kárpótlása is. A pénzbeli szociális ellátásba tartozik a pénz- és természetbeni segélyezés, a gyermekétkeztetés térítése. Közfoglalkoztatásra, lakáshoz jutáshoz is adnak támogatást. Egyes segélyek egyébként idén kikerültek a jegyző hatásköréből, így a normatív ápolási díjról és az időskorúak járadékáról a járási kormányhivatalok döntenek.
A gyermekjóléti feladat a családsegítés, a házi gyermekfelügyelet, a gyermekjóléti szolgálat, a szociális étkeztetés biztosítása. A tulajdonképpeni normatív összegek nem változnak jövőre. A 2014-es büdzsében a forráshiányok pótlására főként a kistelepüléseknek alaptámogatásokat, és egy 38,6 milliárdos tartalékot terveznek.
A gyermekjóléti központ támogatására jövőre is kétmilliót adnak központonként. A szociális étkezésre évente 55 ezer 360 forint jár fejenként, a házi segítségnyújtásra 145 ezer forint. A falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálatra közel kétmillió, ami Szabó Gellért szerint csak a fele a szükséges összegnek. Az időskorúak nappali intézményi ellátására 109 ezer forint jár, a demens és fogyatékosok esetében félmillió, a pszichiátriai és szenvedélybetegeknél 310 ezer, a hajléktalanoknál 206 ezer forint. A hajléktalanok átmeneti intézményeit férőhelyenként 468 ezer, a gyermekeknél 635 ezer forinttal támogatják.
A bölcsődei ellátásnál 494 ezer forint jut egy gyermekre idén és jövőre is. A családi napközik ellátásra és gyermekfelügyeletre 268 ezer forintot adnak egy gyermekre. A gyermekétkeztetésre közel 7 milliárddal többet szánnak, a normatívát 68 ezer forintról idén 102 ezer forintra emelték. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő szerint azonban ez az összeg is kevés lehet ennek a feladatnak az ellátására, mivel ebből csak a nyersanyagköltségeket tudják fedezni, a rezsiét már nem.
ÁSZ: tartható a hiánycél a büdzsében
A 2014. évre tervezett 2 százalékos GDP-növekedés (brutto hazai termék) mellett tartható a jövő évi hiánycél, bár vannak kockázatok – közölte tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jövő évi büdzsé tervezetével kapcsolatban. Az ÁSZ szerint a tervezés minősége és az egyes előirányzatok megalapozottsága javult, az adóbefizetéseket megalapozó jogszabályi háttér azonban hiányos. Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök a hiánycéllal kapcsolatos kockázatok között említette a vártnál esetleg alacsonyabb inflációt, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának alakulását.
