Gyorsul a gazdaság

A magyar gazdaság 1,8 százalékkal növekedett az idei harmadik negyedévben a KSH jelentése szerint, ami 0,1 százalékponttal kedvezőbb a gyorsbecsléshez képest. A részletes adatokból kiderült, hogy a GDP-t elsősorban a mezőgazdaság húzta felfelé, ám a többi ágazat is a stabilizálódás, kisebb növekedés jeleit mutatja.

A mezőgazdaság teljesítménye több mint 27 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, vagyis 1,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság bővüléséhez a harmadik negyedévben, ami elsősorban a 2012-es igen rossz termés, illetve az idei viszonylag kedvező időjárás eredménye. Az ipar 0,2 százalékponttal húzta felfelé a GDP-t, amiből a feldolgozóipar 0,4 százalékpontos növekedést produkált. Mindez azt mutatja, hogy az autógyártók kapacitásának felpörgése nagyban hozzájárul az ipari növekedéséhez, miközben a többi iparág visszafogott teljesítményt mutat. Az építőipar 0,2 százalékponttal segítette a GDP növekedését; amit elsősorban az európai uniós pénzek lehívásának gyorsulása támogatja.

A szolgáltatói szertor 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ám a kép továbbra is vegyes. A kereskedelem és a vendéglátás növekedett, ahogyan az információ, kommunikáció is. Az oktatás és egészségügy is hozzájárult a bővüléséhez. A különadókkal sújtott pénzügyi szektor lefelé húzta a szolgáltatásokat, és az ingatlanügyleteknél is folytatódott a lejtmenet.

Felhasználási oldalról nézve pedig a háztartások fogyasztása kissé nőtt, a beruházások viszont jelentősen, 1,5 százalékponttal emelték a GDP-t. A készletek viszont csökkentek, ami negatívan hatott. A nettó export – amely szinte egyetlen katalizátora volt a magyar gazdaságnak a válságból való kilábalás során – a második negyedéves visszaesés után újra segítette a növekedést. Az export 5,6, míg az import 4,9 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez, így az egyenleg 0,7 százalékpontos pluszt mutatott. Az kivitelt elsősorban az autóexport segítheti.

Az látszik, hogy termelési oldalról a mezőgazdaság nélkül halvány GDP-növekedés látható a harmadik negyedévben, míg a felhasználás felől nézve leginkább a beruházások fűtötték a gazdaságot.

Az idei első három negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához mérve, amiből a mezőgazdaság pozitív hozzájárulása 0,9 százalékpontos volt. Az ipar az időszakban visszaesést mutatott, míg a szolgáltatások stagnáltak. Ebből az derül ki, hogy mezőgazdaság nélkül számolva csökkent a gazdaság az első három negyedévben. Ugyanakkor a tavalyi harmadik negyedéves 1,7 százalékos GDP-visszaesésből 1,3-et magyarázott a mezőgazdaság zsugorodása.

Összességében az látszik, hogy az ipar – a szerkezeti átalakulás mellett – erőre kap, miközben a szolgáltatások oldaláról is halvány növekedés látható. A biztató jeleket ugyanakkor kissé árnyalja, hogy egyre több kohéziós pénz fecskendeznek a gazdaságba az EU-s költségvetési időszak végéhez közeledve. Idén elérhetőnek tűnik az 1 százalék körüli növekedés.

Lassul az euróövezet

Negyedéves összehasonlításban az Európai Unió gazdasága 0,2 százalékkal növekedett – jelentette az Eurostat. Az euróövezet gazdasága mindössze 0,1 százalékkal nőtt az után, hogy a második negyedévben kilábalt történetének leghosszabb, 18 hónapig tartó recessziójából. A harmadik negyedben a leggyorsabban Románia gazdasága növekedett (1,6 százalékkal), amit Lettország követett (1,2 százalékkal). A harmadik helyen Magyarország és az Egyesült Királyság állt, 0,8 százalékos negyedéves bővüléssel.