Műszakiak előnyben
Konkrétan a diplomás munkaerőhiányt minden ötödik magyar vállalat nevezte potenciális gátló tényezőnek, ezen belül is döntően a gépész-, a villamos-, a jármű- és közlekedési, valamint a mezőgazdasági mérnökök és az egyéb műszaki szakemberek azok, akik nélkül nehezen boldogulnak a cégek. Rajtuk kívül az adatbázis- és hálózati elemzők, szoftver- és alkalmazásfejlesztők, illetve általában az informatikusok iránt is növekedni fog a kereslet – mondta Veres Rita, az Aon Hewitt cégvezetője.
Ezekből a szakmákból részben mennyiségi, részben minőségi munkaerőhiány van már most és várható a következő három évben. Az utóbbi nem csupán azt jelenti, hogy, különösen a multinacionális vállalatoknál, egyre inkább alapelvárás az idegennyelvtudás, de azt is, hogy a cégek mindinkább a gyakorlatba is átültethető tudást várnak el. Ezért is van az, hogy a megkérdezett csaknem félezer munkáltató átlagosan csupán a meghirdetett állások 12 százalékát tervezi csak pályakezdőkkel betölteni, jóllehet az említett hiányszakmák esetében jóval nagyobb a kereslet a pályakezdők iránt.
Nem csak a kutatásba bevont, de az eredményeket ismertető tájékoztatóra meghívott vállalatok vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a friss diplomások iránti kereslet csak akkor fog növekedni, ha a felsőoktatás nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati ismeretek átadására, a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, illetve a soft skilleknek (a munkavégzést befolyásoló tulajdonságoknak és készségeknek) az elsajátítására.
A Bosch például ezért van ott az ország műszaki felsőoktatási intézményeiben és támogatja a duális képzést – mondta a magyarországi Bosch csoport vezetője. González Pareja hozzátette: a nyelvtudással ma már nincs gond, sokkal inkább a fiatalok problémamegoldási képességével, önbizalmával, mert a magyarok sokkal jobban tudnak teljesíteni európai szinten is, mint azt magukról gondolják.
Az autóiparban a mérnöki és logisztikai területen a legnagyobb a verseny a szakképzett munkavállalókért, az Audi ezért is vesz részt aktívan a képzésben – közölte Németh Kinga, az Audi Hungaria Személyügyi referensek területének vezetője. Egy másik multi, a Nestlé Hungária Kft. pedig a fiatal diplomások elhelyezkedését segítendő már másfél évvel ezelőtt programot indított, mint arra Jean Grunenwald ügyvezető igazgató emlékeztetett.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint is a duális képzés a megoldás a cégek által felvetett problémákra. Az eredeti, december végi határidőig 350 vállalat jelezte valamelyik felsőoktatási intézménynek, hogy részt venne a duális képzésben, ám miután sokan csak késve értesültek a lehetőségről, a jelentkezéseket április 15-ig meghosszabbították. A duális képzésről lecsúszott hallgatók számára is igyekeznek lehetőséget találni arra, hogy már végzés előtt szert tehessenek gyakorlati tapasztalatokra, például a vállalatok által kínált gyakorlati programokat keretében. Jelezte: míg 2010-ben a fiatalok kevesebb, mint 30 százaléka választotta a mostani kutatás által is feltárt hiányszakmákat, ma már ez az arány megközelíti a 40 százalékot.
Palkovics László: elkészült a felsőoktatási törvény módosítása
Májusban kerül a kormány elé a felsőoktatási törvény módosítása, és ezzel több minden megváltozik már ez év őszétől. Palkovics László a Világgazdaságnak elmondta: az intézményirányítási struktúrában a kancellária mellett megjelenik a konzisztórium, amelynek a felsőoktatási intézmények jövőképének tervezése lesz az egyik fő feladata. Ebbe a tanácsadó testületbe, mint az államtitkár fogalmazott, a fenntartó az adott terület iránt elkötelezett szakembereket kér fel.Az új törvény megkülönböztet majd egyetemeket és az alkalmazott tudományok egyetemeit, ez utóbbiak tulajdonképpen a jelenlegi főiskolák. A tervek szerint csökkentik a szakok számát is, 2020-ra a 2013-asnál 15 százalékkal kevesebb, 9122 képzés közül lehet majd választani.
Kategóriánként változnak majd a kötelező oktatói óraszámok. Így azok, akiknek az oktatáson túl van más feladatuk is, például a tudománymenedzsment vagy a kutatás, azok számára alacsonyabb lesz a kötelező óraszám, míg, akik most kezdik a karrierjüket, azoknak magasabb.
A törvény lehetővé teszi olyan szakemberek bevonását is az oktatásba, akiknek nincs tudományos fokozatuk, de a gyakorlatban olyan tudást szereztek, amelyre szükség van az oktatásban. Ezzel együtt megjelenik a mesteroktató, mint az egyetemi oktatók új kategóriája, amelyhez nem feltétel a tudományos fokozat, de feltétel például a tíz éves szakmai tapasztalat. A duális képzések bevezetésével összhangban lehetőséget teremt az új törvény az intézmények és a cégek szorosabb együttműködésére is.
A törvénymódosítás egy speciális kompetenciatesztet is előír majd a hallgatók számára a képzés elején, illetve végén, hogy követhetővé és értékelhetővé váljon a szakmai tudáson túli fejlődésük.
Az államilag támogatott és önköltséges helyek közötti átsorolás is módosul, – mondta a helyettes államtitkár.
Az új törvény megkülönböztet majd egyetemeket és az alkalmazott tudományok egyetemeit, ez utóbbiak tulajdonképpen a jelenlegi főiskolák. A tervek szerint csökkentik a szakok számát is, 2020-ra a 2013-asnál 15 százalékkal kevesebb, 9122 képzés közül lehet majd választani.
Kategóriánként változnak majd a kötelező oktatói óraszámok. Így azok, akiknek az oktatáson túl van más feladatuk is, például a tudománymenedzsment vagy a kutatás, azok számára alacsonyabb lesz a kötelező óraszám, míg, akik most kezdik a karrierjüket, azoknak magasabb.
A törvény lehetővé teszi olyan szakemberek bevonását is az oktatásba, akiknek nincs tudományos fokozatuk, de a gyakorlatban olyan tudást szereztek, amelyre szükség van az oktatásban. Ezzel együtt megjelenik a mesteroktató, mint az egyetemi oktatók új kategóriája, amelyhez nem feltétel a tudományos fokozat, de feltétel például a tíz éves szakmai tapasztalat. A duális képzések bevezetésével összhangban lehetőséget teremt az új törvény az intézmények és a cégek szorosabb együttműködésére is.
A törvénymódosítás egy speciális kompetenciatesztet is előír majd a hallgatók számára a képzés elején, illetve végén, hogy követhetővé és értékelhetővé váljon a szakmai tudáson túli fejlődésük.
Az államilag támogatott és önköltséges helyek közötti átsorolás is módosul, – mondta a helyettes államtitkár. -->
