Titkolóznak a bankok, nem szívesen beszélnek arról, miként alakult a stabilitási megtakarítási számlák (smsz) száma és állománya július 1-je óta, ami arra utal: az azóta kedvezőbbé váló feltételek ellenére sem javulnak a számok. Körkérdésünkre az érintett pénzintézetek közül csak egy válaszolt érdemben: az UniCredit azt közölte, hogy a számla nyitási ütemében nem látnak változást a korábbiakhoz képest. A többiek elutasították érdeklődésünket, de a Világgazdaság úgy tudja: más szolgáltatóknál is hasonló a helyzet. Valójában az új feltételek eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A 2013 nyarán útjára indított pénzlegalizálási lehetőség, a stabilitási megtakarítási számla öt évnél hosszabb – és legalább ötmillió forintos – állampapír-befektetés esetén teljesen adómentesen biztosítja a bárhonnan származó felvételét, ám az érdeklődés eddig nem volt jelentős. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint két év alatt (a hatálybalépéstől 2015. június 30-ig) az ilyen számlával foglalkozó összesen nyolc pénzintézetnél 804 smsz-t nyitottak, amelyekre összesen 49,8 milliárd forint befizetést teljesítettek.
Ez ahhoz képest elenyészőnek mondható, hogy az európai uniós, illetve svájci számlákon parkoltatott vagyonokat is ezermilliárdosra teszik (nem beszélve egyéb országokról, amelyekre semmilyen rálátása sincs senkinek). De a feketén vagy szürkén megszerzett jövedelmek nagyságát is évente több ezer milliárd forintra becsülik.
Valószínűleg a rossz teljesítmény vezette a kormányt oda, hogy könnyítsen a feltételeken, és az smsz révén egyfajta adóamnesztiát hirdessen meg. Az államnak ugyanis leginkább akkor üzlet az ilyen számla, ha nem várják meg az öt évet és az adómentességet, egyébként legfeljebb a könnyebb finanszírozásban bízhat, meg abban, hogy a számlán lévő állampapír-befektetések hozama fog adózni. A gyors legalizálás ennél nagyobb bevételt hoz, feltéve, hogy a fehérítők kifizetik az összeget, vagyis felveszik a pénzt. A régi szabályok szerint azok, akik azonnal akartak pénzt, eddig 32 százalékos mellett legalizálhatták a vagyonukat, míg három év türelmi idő után 16, majd a negyedik évtől 8 százalékra csökkent az adómérték.
A jövő évi költségvetési törvény megalkotásának során elfogadott, de már idén július 1-jén hatályba lépett új változat szerint azonban egy év várakozás után 10 százalék adóval is fel lehetne venni a pénzt, míg az ennél gyorsabb legalizálást 20 százalékos adó sújtja. Szakértők már arra figyelmeztettek: ez utóbbi is annyira alacsony, hogy – leginkább a 27 százalékos áfa és az 54 százalékos adóék mellett – csábít a csalásra. Egyszerűbb – adófizetési szempontból olcsóbb – így felvenni a magánjövedelmeket, mint leadózni.
A kormányzat ezért is volt óvatos a lehetőséggel: a kedvező feltételek ugyanis csak egy évig élnek – a határidő persze akár meg is hosszabbítható, de az amnesztiajelleg alkalmas arra, hogy meggátolja a pénzlegalizálás túlzott elharapózását. Ez egyébként azt is jelenti, hogy akár még be is jöhet a kísérlet: a 2016-os nyári befejezésig is sok idő van még hátra. Az érdeklődést persze a határidő lejártán túl még fokozhatja az év vége és a májusi mérlegzárás is.
Októberben megtudjuk
A bankoknak a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint a számlák darabszámáról és a befizetés összegéről a befizetés negyedévét követő hó 12. napjáig adatot kell szolgáltatniuk. Így a júliusi változás hatását a hivatalos statisztikákban először októberben követhetjük majd nyomon.
