Latin-Amerika lehet a vesztes

Szükségállapotot hirdetett ki Nicolás Maduro, Venezuela elnöke, mert az olajárak hanyatlása szerinte katasztrófát okozhat az országban. Nem csoda, hogy így látja, hiszen az ország nem nagyon exportál mást a kőolajon kívül. A nyersanyagárak összeomlását idén több ország gazdasága is megsínyli, éppúgy, ahogy tavaly történt. A nyersanyagban gazdag Venezuela a Bloomberg felmérése alapján több mint 3 százalékos gazdasági visszaesést könyvelhet el, de ha nem áll talpra az olaj ára, akkor ennél sokkal nagyobb lehet a hanyatlás.

Recesszióban lehet a hitelminősítők által bóvliba vágott Brazília, és Argentína sincs sokkal jobb helyzetben – idén jó esetben is stagnálhat –, ami mutatja, hogy Dél-Amerika országai súlyos strukturális problémákkal küzdenek. Brazília például több mint száz éve nem volt olyan mély recesszióban, mint most.

Az olaj esése óriási költségvetési bevételtől fosztja meg a nyersanyagtermelő országokat, ezért megszorításokra kényszerülnek, hogy ne szálljon el teljesen a költségvetési deficitjük. A fizetőeszközök ezzel párhuzamos leértékelődése elméletben javíthat a büdzsék helyzetén, ám felpörgeti az inflációt is. Venezuelában például hiperinfláció van – a tavalyi harmadik negyedévig több mint 140 százalékkal nőttek az árak –, ami elképesztően megnehezíti az emberek életét, és áruhiány alakult ki.

A szakértők nem is kalkulálnak rövid távon az olajár visszapattanásával. Oroszország gazdaságát emellett az ukrajnai beavatkozása miatt elrendelt uniós szankciók is kedvezőtlenül érintik, így majdnem mindenki biztosra veszi a recessziót. A tavalyi év egyik legnagyobb vesztese, Ukrajna – ahol 13 százalékkal eshetett a gazdaság 2015-ben – idén is veszélyben lesz. Ugyan az elemzők szerény bővülést várnak, ám továbbra is hatalmas a recesszió valószínűsége. A háborútól sújtott ország mellett a kontinensnek van még egy fekete báránya: Görögország a prognózisok szerint majdnem kétszázalékos gazdasági visszaeséssel nézhet szembe, az adósság visszafizetése pedig egyre nehezebbé válik.

Finnország és Svájc is rajta van a várhatóan tíz legrosszabbul teljesítő ország listáján. Finnország az oroszok földrajzi közelségétől, Svájc pedig a központi bank monetáris politikájának következményeitől szenved. A svájci jegybank még tavaly januárban szüntette meg az 1,20-as minimális euró-frank árfolyamküszöböt, aminek hatására nagyot erősödött az alpesi deviza, ez pedig rontja az exportszektor helyzetét és a turizmust is.

Habár a nyersanyagtermelőket az infláció sújtja, a világ más tájain az árak csökkenésével küzdenek. A közel két évtizede deflációtól és recessziótól szenvedő Japánnak nem sikerül lekerülnie a legrosszabbak listájáról. Idén egy százalékkal nőhet a gazdasága, ami jóval alulmúlja a szomszédjainak a teljesítményét. Abe Sindzó kormánya idén is megpróbál lökést adni a gazdaságnak költségvetési stimulusokkal, de az elmúlt évek teljesítménye alapján egyáltalán nem biztos a siker.

Kína is nagy kockázat

A nyersanyagárak zuhanása mellett a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelem az egész globális gazdaságot negatívan érinti. Van néhány ország, amelyik egyáltalán nem biztos, hogy megússza a recessziót a kínai gazdaság problémái miatt. Tajvan gazdasága tavaly év elején még 4 százalékkal növekedett, ám a harmadik negyedévben már 0,6 százalékos visszaesést mértek, miután kevesebbet tudnak exportálni Kínába. A kereslet visszaesése Európára is negatív hatást gyakorolhat.