Az ütemtervnek megfelelően halad a 2014–2020-as fejlesztési ciklus során kutatás-fejlesztésre és innovációra rendelkezésre álló 1200 milliárd forintnyi forrás felhasználását célzó pályázatok megjelentetése és elbírálása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által összefogott területen az évtized végéig 700 milliárd forint az uniós, 500 milliárd pedig a hazai, állami forrás.
A kormány által elfogadott 2017-es programstratégia értelmében idén 30 milliárd forintos keretösszeggel érhető el az önálló vállalati innovációs programok megvalósítását célzó vissza nem térítendő támogatás. Ezzel párhuzamosan jut 10 milliárd forint a magyar cégek exportorientációjú kutatás-fejlesztésére is.
Ugyancsak 10 milliárdot különítettek el a kimagasló oktatási, kutatási tevékenységet ösztönző Nemzeti kiválósági programokra, a versenyképességi és kiválósági együttműködésekre pedig 17 milliárd forintot, utóbbi alapvetően a vállalati és az egyetemi–akadémiai együttműködésben végzett alkalmazott kutatásokra összpontosít. Mindemellett az alapkutatási célú kutatási témapályázatok keretösszege 14 százalékkal, 8 milliárd forintra bővült.
Az állami forrás évenként kezelt keret, az EU-s pedig hét- plusz kétéves tervezési ciklusban értelmezhető. A Pálinkás József vezette NKFIH azt az álláspontot képviseli, hogy minél előbb oda kell ítélni az uniós támogatást, hogy legyen idő a tervek megvalósítására, szükség esetén változtatására. Az elnök szerint ekkora pályázati dömpingben lesz olyan program, amely nem a terveknek megfelelően alakul, olyan is akadhat, amelyet le kell állítani.
A tavalyi év során 83 milliárd forint jutott az NKFI Alaphoz pályázó kutatóhelyeknek és vállalkozásoknak. Ez a szám 2015-ben csak 53, 2014-ben pedig 35 milliárd volt. A vállalati kutatás-fejlesztés terén hazánk az egészségipar és a gyógyszeripar mellett az autóiparban, a gépgyártásban és az agrárinnovációban büszkélkedhet a legjelentősebb eredményekkel. Ezek mellett az egyetemi kutatóintézeti felfedező kutatásokban az idegtudományok terén Magyarország vezető, ebből a neurodegeneratív betegségek – mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór – kezelése is profitálhat.
Gondot jelent viszont a kutatók külföldre távozása. Az elnök szerint a szakemberek itthon tartása három tényezőn múlik: az anyagi megbecsülésen, a megfelelő infrastruktúrán, illetve a stabil intézményrendszeren. A szükséges műszerek nélkül nehezen lehetne például biotechnológiai kutatásokat végezni, de a kiszámítható munkakörülmények és pályázati feltételrendszer, valamint a perspektíva legalább ilyen fontos: a kutatók legyenek tisztában azzal, hogy ha itthon jól teljesítenek, a világ felfigyel rájuk.
Régiós versenytársaink közül innovációs képesség terén Ausztrián kívül Szlovénia és Csehország is előttünk jár, ugyanakkor a lengyeleknél, a szlovákoknál, a románoknál és a bolgároknál jobbak a mutatóink. Az NKFIH úgy látja, az utóbbi években erősödött a visegrádi négyek együttműködése: ha közösen lépünk fel a nemzetközi partnereknél, már nem egy tízmillió lakosú piacról, hanem egy több mint hatvanmilliós fejlesztési térségről beszélünk. Ez például a távol-keleti országok nagy befektetőinek is vonzóbb lehetőség.
