A 2016-os adat 374,8 milliárd dollár volt, ami az előző évihez képest 1,9, míg a mérések kezdetéhez, 2002-höz képest 38 százalékos bővülés. A legjobb eredményeket az amerikai gyártók könyvelhették el, amelyek a top 100 teljesítményének 57,9 százalékát adják: összforgalmuk elérte a 217,2 milliárd dollárt, ami 4 százalékos növekedés. A világ legnagyobb fegyvergyártója, a Lockheed Martin forgalma 10,7 százalékkal bővült, elsősorban az F–35-ös vadászgépek eladásának, valamint annak köszönhetően, hogy 2015-ben megvásárolta a Sikorsky helikoptergyártót.
A nyugat-európai cégek részesedése 91,6 milliárd dollár, 0,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A franciák és az olaszok visszaestek, a németek eladásai viszont 6,6 százalékkal nőttek, elsősorban a páncélozott járműveket gyártó Krauss-Maffei Wegmann és a biztonságtechnológiával foglalkozó Rheinmetall közel-keleti, délkelet-ázsiai és európai üzleteinek köszönhetően. Két százalékkal nőtt a brit vállalatok forgalma is, erre egyelőre nincs hatással az ország kilépése az Európai Unióból. A világ negyedik legnagyobb fegyvergyártója, a BAE Systems forgalma 0,4 százalékkal lett nagyobb.
Az észak-koreai válság miatt alaposan megnőtt a dél-koreai vállalatok forgalma: 20,6 százalékkal 94,4 milliárd dollárra. A következő évek pedig még gyümölcsözőbbek lehetnek, mivel a szöuli kormány 7 százalékkal megemelte 2018-as katonai költségvetését, Mun Dzsein elnök pedig a múlt héten hangsúlyozta, hogy az országnak muszáj „döntő katonai fölényt” kialakítania Phenjannal szemben, hogy garantálja a biztonságát.
Oroszország 7,1 százalékkal részesedik a világpiacból, a forgalma 3,8 százalékkal 26,6 milliárd dollárra nőtt. A jelentősebb szereplők közül Kínáról nincsenek adatok, de annak alapján, hogy a katonai kiadások 2002 és 2016 között majdnem megháromszorozódtak, a SIPRI becslései szerint az ország legalább kilenc-tíz fegyvergyártó vállalatának helye lenne a top 100-ban.
