A demográfiai változások csak lassan, évtizedek alatt fejtik ki hatásukat az árak alakulására, ilyen szempontból különlegesek, mivel a többi strukturális tényező (globalizáció és technológiai fejlődés) akár rövid idő alatt is jelentősen befolyásolhatja az alakulását – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének kiemelt témájában. Emiatt a demográfia fogyasztói árindexre gyakorolt hatása nehezen számszerűsíthető, mert ez az évtizedek alatt jelentkező hatás nehezen különíthető el az inflációt befolyásoló egyéb strukturális tényezőktől.
Alapvetően három demográfiai hatás módosíthat a fogyasztói árindex dinamikáján: a népességszám változása, a korösszetétel átalakulása és a várható élettartam emelkedése.
A népességcsökkenés miatt a munkaképes korúak száma is alacsonyabb lesz, ami feszesebb munkaerőpiacot, emelkedő bérköltségeket és ezen keresztül inflációs nyomást hoz.
A fogyasztói kereslet viszont csökkenhet, ami dezinflációs hatású, ráadásul a vállalatok felülbecsülhetik a szükséges kapacitásokat népességcsökkenés idején. Áttételes hatásként merül fel, hogy a lakosság fogyása miatt a gazdaság is lassabban növekedhet hosszú távon, ami az inflációs várakozásokat is lenyomhatja.
Az MNB jelentése megállapítja, hogy az ellentétes irányú tényezőkből a dezinflációs hatásúak a meghatározóbbak, így a népességszám csökkenése alacsonyabb inflációt okoz.
A munkaképes korúak fogyasztási rátája alacsonyabb a fiatalabb és az idősebb korosztályokénál, ez pedig hatással van az inflációra – derül ki a jegybank dokumentumából. Mivel az idősebbek számának növekedése várható, így az árindex dinamikáját felfelé módosítja ez a demográfiai folyamat. Ezt ellensúlyozhatja, hogy az élethossz kitolódása miatt a megtakarításokat hosszabb időtávra kell beosztani, ami dezinflációs hatású. A jelentés összegzése szerint az összes demográfiai folyamatot figyelembe véve a következő évtizedekben a dezinflációs hatások lehetnek meghatározók. Ugyanakkor a népesedési folyamatok az inflációt növelő irányba mozdulhatnak el, így az árindex emelkedésére is pozitív hatással lehetnek a jövőben.
A jelenlegi tendenciák mellett az Eurostat előrejelzése szerint a magyar népesség 9,8 milliós száma 2050-ig mintegy félmillióval csökkenhet.
Emellett a népesség szerkezete is jelentősen megváltozhat: a munkaképes korú, 15–64 éves népesség aránya a mostani 66,8-ről 57,5 százalékra csökken, miközben ezzel párhuzamosan a 65 éves vagy annál idősebb korosztály aránya mintegy 10 százalékponttal, 28,1 százalékra emelkedik. Ebben a tendenciában a mérsékelt születésszám mellett a várható élettartam folyamatos emelkedése is közrejátszik: 73 évről 2050-ig 80 év fölé.
Ha van is hatása a népesség csökkenésének az inflációra, az csekély. Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, ezért az inflációban nagy szerepük van a kívülről érkező inflációs sokkhatásoknak – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatásvezetője.
Bonyolítja a kérdést, hogy míg hazánk népessége csökken, addig globálisan növekedés figyelhető meg. Regős Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztói árindex jelentős mozgásokat mutatott az elmúlt harminc évben, mialatt a demográfiai folyamatok nem változtak, így a népességcsökkenésnél sokkal meghatározóbb az olajár, a külső infláció, az árindexszel kapcsolatos várakozások, illetve a gazdaság stabilitása.
Frigyből, bölcsőből és koporsóból is kevesebb volt áprilisban
Idén január és április között a születések száma 1,7, a halálozásoké 4,4 százalékkal kevesebb volt, mint 2017 azonos időszakában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Ennek következtében a természetes fogyás 8,1 százalékkal, 1680 fővel csökkent 2017 első négy hónapjához képest.
