Amennyiben stabilan elérjük a négyszázalékos növekedést, akkor reális cél a felzárkózás a nyugati uniós országokhoz – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Vállalatirányítás Felsőfokon 2018 konferencián.
A kormány nemcsak a jegybanki javaslatokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait is beépíti a stratégiájába. Míg az Magyar Nemzeti Bank (MNB) felülről vizsgálja a lehetőségeket, addig az iparkamara a cégek szempontjából teszi ugyanezt, a kormány pedig a társadalmi szempontokat is szem előtt tartja.
Fotó: Kallus György
A kormány azt kérte a Nemzeti Versenyképességi Tanácstól (NVT), hogy az eltérő stratégiákat összesítse, ami aztán a versenyképesség javításának alapját adhatja. Rákossy Balázs hozzáfűzte: ugyan mostanra elértük a teljes foglalkoztatottságot, azonban most a meglévő munkaerő képzését kell megoldani, hogy minél magasabb értéket tudjon előállítani.
A közel 12 ezer milliárd forint EU-s forrás nagy szerepet játszik a növekedésben, az éves növekedésnek nagyjából öt százalékát adja
– mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára. A következő fejlesztési időszak minden szempontból kedvezőtlenebb Magyarországnak, azonban nemcsak az uniós források fogják meghatározni a növekedést, ebben a belső motorok és a versenyképességi intézkedések is fontos szerepet játszanak. Az uniós forrásokért felelős államtitkár a külső növekedési környezet lassulását említette kockázatként, az európai bővülés megtorpanása a legnagyobb veszély a magyar növekedésre nézve, emellett a kereskedelmi háborút és a Brexitet említette még kockázatként a pénzügyi tárca tisztségviselője.
Nincs egységes recept, mások a kezdeti feltételek, de jó célkitűzés az osztrák fejlettségi szint megközelítése
– mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza.
Fotó: Soós Lajos
Versenyképességi fordulatra van szükség és a kkv-szektorban kell mozgósítani a tartalékokat. A felzárkózást nem tekinthetjük automatikusnak, számos reformot kell végrehajtani hozzá.
Magyarországon versenyképességi tényező a bérek megduplázása, ha nem nőnek eléggé a keresetek, a magyar munkaerő máshol talál neki megfelelő fizetést.
Palotai Dániel hozzátette: nem az olcsó, keleti országokra jellemző munkaerővel kell versenyeznünk.
A következő időszakban a GDP-növekedésben kulcsszerepe lesz a munkatermelékenység növekedésében – mondta a jegybank ügyvezető igazgatója. A kkv-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalatoktól, amennyiben a kisvállalatok jelenlegi termelékenységét megduplázzuk, akkor az a felzárkózást is segíti.
A beruházásoknak adókedvezményt kellene nyújtani, ami segíthetné a fejlesztések szintjének magasan tartását. Az innovatív vállalatok ökoszisztémáját is ki kell építeni, tanácsadó központokat kellene létrehozni. Az adminisztratív terheket az összeolvadások, fúziók csökkenthetik, amivel a méretgazdaságosságot segíthetik. Palotai Dániel az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta, ami a fenntartható egyik feltétele.
