Amennyiben stabilan elérjük a négyszázalékos növekedést, akkor reális cél a felzárkózás a nyugati uniós országokhoz – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a Vállalatirányítás Felsőfokon 2018 konferencián.
A kormány nemcsak a jegybanki javaslatokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait is beépíti a stratégiájába. Míg az Magyar Nemzeti Bank (MNB) felülről vizsgálja a lehetőségeket, addig az iparkamara a cégek szempontjából teszi ugyanezt, a kormány pedig a társadalmi szempontokat is szem előtt tartja.
A kormány azt kérte a Nemzeti Versenyképességi Tanácstól (NVT), hogy az eltérő stratégiákat összesítse, ami aztán a versenyképesség javításának alapját adhatja. Rákossy Balázs hozzáfűzte: ugyan mostanra elértük a teljes foglalkoztatottságot, azonban most a meglévő munkaerő képzését kell megoldani, hogy minél magasabb értéket tudjon előállítani.
A közel 12 ezer milliárd forint EU-s forrás nagy szerepet játszik a növekedésben, az éves növekedésnek nagyjából öt százalékát adja
– mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára. A következő fejlesztési időszak minden szempontból kedvezőtlenebb Magyarországnak, azonban nemcsak az uniós források fogják meghatározni a növekedést, ebben a belső motorok és a versenyképességi intézkedések is fontos szerepet játszanak. Az uniós forrásokért felelős államtitkár a külső növekedési környezet lassulását említette kockázatként, az európai bővülés megtorpanása a legnagyobb veszély a magyar növekedésre nézve, emellett a kereskedelmi háborút és a Brexitet említette még kockázatként a pénzügyi tárca tisztségviselője.
Nincs egységes recept, mások a kezdeti feltételek, de jó célkitűzés az osztrák fejlettségi szint megközelítése
– mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza.
Versenyképességi fordulatra van szükség és a kkv-szektorban kell mozgósítani a tartalékokat. A felzárkózást nem tekinthetjük automatikusnak, számos reformot kell végrehajtani hozzá.
Magyarországon versenyképességi tényező a bérek megduplázása, ha nem nőnek eléggé a keresetek, a magyar munkaerő máshol talál neki megfelelő fizetést.
Palotai Dániel hozzátette: nem az olcsó, keleti országokra jellemző munkaerővel kell versenyeznünk.
A következő időszakban a GDP-növekedésben kulcsszerepe lesz a munkatermelékenység növekedésében – mondta a jegybank ügyvezető igazgatója. A kkv-k termelékenysége jelentősen elmarad a nagyvállalatoktól, amennyiben a kisvállalatok jelenlegi termelékenységét megduplázzuk, akkor az a felzárkózást is segíti.
A beruházásoknak adókedvezményt kellene nyújtani, ami segíthetné a fejlesztések szintjének magasan tartását. Az innovatív vállalatok ökoszisztémáját is ki kell építeni, tanácsadó központokat kellene létrehozni. Az adminisztratív terheket az összeolvadások, fúziók csökkenthetik, amivel a méretgazdaságosságot segíthetik. Palotai Dániel az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta, ami a fenntartható munkaerőpiac egyik feltétele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.