Nem egyformán hat az afrikai sertéspestis (ASP) kínai pusztítása miatti világpiaci hiányhelyzet és a disznó átvételi árának drasztikus emelkedése a sertéshús-termékpálya egyes szereplőire – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. A sertéstartók számára az élőállat-árak emelkedése mérettől és tartástechnológiától függetlenül kedvező, hiszen a munkaerőköltségek növekedésén túl – ami viszont az egész termékpályán megfigyelhető – nem kell érdemi önköltség-növekedéssel számolniuk. A takarmány árának növekedésére sem kell számítaniuk, sőt, a kínai sertésállomány megfogyatkozása a takarmányfelhasználás csökkenésén keresztül árleszorító hatású lehet. Ebből adódóan rövid távon a sertéshizlalással foglalkozó magyar gazdák – miután az ASP nem érinti őket közvetlenül – nem járhatnak rosszul.
Ezzel szemben – mondta Éder Tamás – a húsiparon erős a gazdasági nyomás. A januári árakhoz képest 40-50 százalékkal emelkedett az élő sertés felvásárlási ára, ami – kiegészülve a munkaerő, az energia, a csomagolóanyagok költségeinek emelkedésével és a forintgyengülésből adódó hatásokkal – jelentősen megemelte az önköltséget. Ennek negatívumaival első körben a vágással foglalkozó cégek szembesülnek. Rájuk is igaz, hogy ennek a példátlan költségnövekedésnek a jelentős részét eddig nem tudták elismertetni a vevőikkel. Az áremelkedés hatása a következő körben a készítménygyártóknál jelenik meg, illetve a cégek egymás közti kereskedelmében már részben meg is jelent.
A vágóhídi piacon az elmúlt két-három hónapban veszteséget termeltek a cégek. Most az a kérdés, hogy az egyes húsipari cégek milyen stratégiával, mennyire gyorsan és milyen mértékben tudják a növekvő önköltséget beépíteni az átadási áraikba – mondta a Hússzövetség elnöke. Szerinte a közepes és nagy vágóhidaknak jobbak a lehetőségeik, mivel több lábon állnak, több partnerrel vannak kapcsolatban. Várakozásai szerint ezek a cégek hamarabb tudják elfogadtatni az áremelési törekvéseiket, így kisebb veszteséget lesznek kénytelenek elszenvedni, mint azok a kis vágóhidak, amelyek olcsóbb disznó mellett könnyebben élik túl a hatékonysági problémáikat, de ezen a kifeszített piacon, drága élő sertés mellett erre már képtelenek.
Június elejére az átadási árak érdemi emelését kell kiharcolniuk a húsipari cégeknek, ellenkező esetben sokan nagyon súlyos gazdasági problémákkal szembesülnek – mondta Éder Tamás. Egyértelmű az is, hogy az áremelési folyamatnak el kell jutnia a fogyasztókig is, előbb a tőkehúsoknál, majd a készítményeknél is. A költségnövekedések mértéke miatt az is elképzelhető, hogy a fogyasztói árak emelkedése százalékban kifejezve két számjegyű lesz.
Kína-szindróma
Piaci elemzők szerint a kínai termelés 25–35 százalékkal is kevesebb lehet, ami azt jelenti, hogy Kína termelése annyival eshet, mint az egészének sertéshús-kibocsátása. Más dimenzióban nézve a kínai termeléscsökkenést: az elmúlt időszakban a világkereskedelemben éves szinten 8 millió tonna sertéshús forgott, most 20 millió tonna „tűnik el” Kínában. Éder Tamás szerint, mivel valószínűsíthetően a tenyészállomány és a kocák száma is jelentősen apad, a hatás hosszabb távon érzékelhető lesz, ami tartósan magas élőállat- és húsárakat eredményezhet a világpiacon és nálunk is, mindennek pedig hatása lesz a baromfipiacra is. | vg
