Sok múlik azon, hogyan menedzselik a következő négy-öt évben az U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságon ötödik, ezáltal a korosztályos világbajnokságra is kijutó magyar válogatott tagjait, de a lehetőségeiket alapvetően határozza meg, hogy milyen minőségű képzést kaptak nyolc és 12 éves koruk között – mondta a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Az írországi tornán elért siker a szakember szerint összefüggésbe hozható a társaságiadó-kedvezmény rendszerével (TAO), hiszen a 2002-es korosztály fejlődését érdemben segíthette a 2011-ben felállt sportfinanszírozási csatorna, amelyen keresztül már több mint 200 milliárd forint került az amatőr és a hivatásos klubokhoz. Jelzésértékű, hogy a már felhasznált TAO-források felét infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát pedig utánpótlás-nevelésre költötték, és csak az összeg 4 százalékát fordították egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra.
Az utánpótlásképzés hatékonyságát azonban nem a korosztályos tornákon elért eredmények minősítik, hanem az, hogy a tehetséges fiatalok közül végül hány jut el felnőttként a magyar élvonalig vagy a hazainál erősebb bajnokságba, s lesz ezáltal az A válogatottnak is hasznos tagja – húzta alá Szabados Gábor. Úgy látja, jobb eséllyel indul külföldön az, akinek 50-100 NB I.-es bajnoki mérkőzés van a háta mögött, mielőtt légiósnak állna, ám 20-22 éves kornál nem érdemes tovább várni. A sportközgazdász szerint vonzó lehet egy patinás angol vagy olasz klub ajánlata, de a rendszeres játéklehetőség a legfontosabb, ezért hosszú távon kifizetődőbb lehet első körben egy osztrák, svájci, belga vagy holland egyesület. Példaként Szoboszlai Dominik esetét hozta fel, aki Salzburgban járta végig a szamárlétrát, és ma már európai topklubok csábítják. Szabados szerint az irreális cél, hogy a mostani U17-esek közül akár egy kezdőcsapatnyi játékos Szoboszlai nyomdokaiba lépjen, az viszont lehetséges, hogy idővel akár öt-hat futballista is gyökeret ereszt egy, a magyarnál erősebb bajnokságban. Értékelése szerint az átigazolási piacon sok összetevőn múlik egy-egy transzfer, így egy olyan magyar fiatalt, aki itthon már bizonyított, 200-300 ezer, de akár másfél-két millió euróért is elvihetnek külföldre.
Preisinger Sándor csapatából tehát Németh András vagy éppen Zuigéber Ákos is európai karriert építhet a TAO-generáció tagjaként, a források azonban nemcsak a profi, hanem az amatőr labdarúgás érdekeit is szolgálják. Az infrastruktúrába és az utánpótlásba fektetett milliárdok eredményeként az elmúlt nyolc évben 1112 új futballpálya épült, 1513 sporttelepet újítottak fel, a játékosok száma 125,2 ezerről 266,1 ezerre, a csapatoké pedig 7800-ról mintegy 12 ezerre nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.