Uniós átlag felett a magyar vegyipar

Tavaly 8,7 százalékkal nőtt a vegyipari termelés volumene, így a hozzájárulása a feldolgozóipari termeléshez 18,7 százalékról 19,9-re emelkedett. A vegyiparra is jellemző a nagyvállalatok koncentrációja, e nagyvállalatok adták a kibocsátás 74 százalékát – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép az iparról, 2018 című elemzéséből. A külpiaci eladások mellett a belföldiek is emelkedtek, ezzel az utóbbi területen befejeződött a három éve tartó csökkenés. A műanyag-alapanyagok gyártása – amely az alág csaknem kétharmadát adja – 2,1 százalékkal meghaladta az előző évit.

A tavalyi bővülés elsősorban az európai gazdasági környezet kedvező helyzetére vezethető vissza. A hazai vegyipar árbevételének csaknem 70 százaléka az exportból származik, ennek a háromnegyede pedig az EU piacáról – válaszolt a Világgazdaságnak Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója. A szakember kedvező fejleménynek nevezte, hogy a vegyipari termékek belföldi értékesítése többéves csökkenés után tavaly növekedett. Ez összefügg a belföldi gazdasági mutatók javulásával, valamint az építőipar, a gépjárműgyártás és több más feldolgozóipari ágazat bővülésével is. Az igazgató elmondta: a magyar vegyipar teljesítménye több éve meghaladja az uniós átlagot, többek között a technológiai és hatékonyságnövelő beruházásoknak, valamint a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó fejlesztéseknek köszönhetően.

Az eredményes működés ellenére az ágazat számos problémával küzd. Ezek közül a legégetőbb a munkaerőhiány. A szövetség támogatja a munkaerő-utánpótlással kapcsolatos tagvállalati programokat és a fiatalok körében a természettudományos tantárgyak és a vegyipari pályák iránti érdeklődés felkeltését és erősítését.

A munkaerőhiány mellett nagy kihívás a szektornak az energiahatékonyság növelése és a klímapolitikai célok megvalósításához való hozzájárulás. A Mavesz igazgatója szerint már számos, a fenntarthatósági célokat szolgáló, korszerű és innovatív megoldást kínál az ágazat, legyen szó akár az energiatakarékosságot, a hőszigetelést vagy a megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökről. „A vegyipar az EU-ban, így Magyarországon is a technológiai sajátosságaiból adódóan az egyik legszigorúbban szabályozott iparág. Ezért felmerül a szabályozás optimalizálásának kérdése, vagyis az, hogy a célok elérése mellett a szektor versenyképességét hogyan lehet megőrizni” – emelte ki. Hozzátette, hogy a technológiai átállás terén a nehézvegyipari társaságok már ma is megteszik a szükséges lépéseket. Az elsősorban finomké­miai és speciális vegyianyag-termékeket gyártó hazai kkv-k azonban több figyelmet és támogatást igényelnek, hogy megőrizhessék és erősíthessék versenyképességüket.

A szövetség igazgatója szerint az idei első öt hónap statisztikái alapján 2019-ben is számottevő bővülésre számíthatunk, bár ennek mértéke – a magasabb bázis miatt is – várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál. Úgy látja, hogy indokolt az optimizmus, ugyanis a magyar vegyiparban igen nagy volumenű beruházások folynak.