A magyarországi vágóhidakon az első fél évben 2,29 millió sertést vágtak le, ami bő 65 ezerrel, 2,8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi első hat hónapban – közölte a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A szakmabeliek szerint a jövőbeni sertésszámot tekintve különösen aggasztó, hogy a sertésvágáson belül az anyakocák kategóriája a 2018-as első félévi 44,7 ezerről 51,7 ezer darabra nőtt, ami 15,7 százalékos növekedés.
A magyarországi vágóhidak élősertés-vágásának csökkenését részben az okozza, hogy a környező országokban jelentősen megnőtt az élő állat iránti kereslet – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Romániában nagyszámú afrikai sertéspestises (ASP) eset volt a házisertés-állományban, ennek következtében alapanyaghiány lépett fel, amit részben magyarországi élő sertésekkel igyekeznek pótolni. Ezt a KSH adatai is alátámasztják. Az első öthavi adatok alapján egyértelmű a trend: az exportált élősertés-mennyiség 38 százalékkal növekedett, közben az 19 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A behozatal azonban még így is másfélszerese a kivitelnek: az 15,4 ezer, az import pedig 22,8 ezer tonnát ért el. A jelentősebb célországok között Ausztria és Szlovákia is szerepel.
A Hússzövetség elnöke szerint az is hozzájárult a vágásszám visszaeséséhez, hogy több magyarországi telepen is megelőző jellegű kényszervágások voltak, ami nyilvánvalóan csökkenti a vágóhídi vágásra alkalmas állományt. Megelőző vágást akkor végeznek, ha felmerül a gyanúja, hogy az állományban lehet ASP-vel fertőzött állat. Ekkor a hatósági állatorvos azonnal elrendelheti a megsemmisítést, a leölt állományból vett mintákat pedig laborban vizsgálják be. Eddig azonban egyszer sem találták meg az ASP vírusát. Mindezek mellett az is csökkenti a vágóhidakra kerülő disznók számát, hogy zajlik a PRRS-mentesítés folyamata. (A PRRS a sertésállományok reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája.) Ilyenkor kiürítenek telepeket, amelyekben aztán viszonylag hosszú ideig nincs állomány. Bizonyos vágóhidak vélhetően azért is csökkentik a vágásszámot, mert nem tudták érvényesíteni az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett költségeiket – mondta Éder Tamás. Sok esetben ugyanis érdemesebb néhány napig nem vágni, mint alacsony áron eladni a húst. A le nem vágott disznó pedig megy exportra.
Az élősertés-árak, valamint a munkabér- és energiaköltségek emelkedése olyan mértéket ért el, hogy a hús- és húskészítmény-előállító üzemek mindegyike szinte folyamatos tárgyalásban van a legfontosabb partnereivel, és próbálja elérni, hogy beépíthesse átadási áraiba korábbi költségnövekedéseit. A legutóbbi adatok szerint a tőkehúsoknál a fogyasztói árak 10-11 százalékos növekedését lehet tapasztalni, a húskészítményeknél viszont egyelőre csupán néhány százalékkal emelkedtek az árak.
A NAIK AKI adatai szerint a magyarországi vágóhidakon levágott szarvasmarhák száma 3, a baromfiféléké pedig 2 százalékkal volt kevesebb az idei első fél évben, mint egy évvel korábban. Élő- és hasított súlyban mérve viszont már csak 1,4, és 1,5 százalékos a csökkenés. Az általában csökkenő baromfivágásokon belül egyedül a libavágások mentek szembe a trenddel, és mutattak 17 százalékos növekedést
a tavalyi féléves adathoz képest. A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma már 3 százalékkal visszaesett. | vg
