A malmok már tavaly novemberben értesítették vevőiket, hogy január végén körülbelül 3-5 forinttal emelik a liszt kilogrammonkénti árát – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az emelési kényszer több tényezőből is fakad, ezek közül a legfontosabb az alapanyag ára. A tavalyi jó átlagos termés minőségét 2010 után ismét nagyban befolyásolta a fuzárium nevű gombafertőzés jelenléte. „Most már különösen válogatni kell a piacon, keresni kell azokat a tételeket, amelyek a fuzárium szempontjából is megfelelnek az egészséges termés követelményeinek„ – mondta Lakatos Zoltán.
Emiatt már magasabb árat kell fizetni a búzáért. Az elmúlt évben nagyjából tonnánként 50 ezer forint körül zárt az étkezési búza ára, majd – részben a nagyobb exportkereslet miatt is – megindult felfelé. A mostani szint ennél 6-8 százalékkal magasabb, 53-54 ezer forint körüli. A nem egészséges szemeket eltávolítják a búzából az őrlés előtt, ez a munka és a mennyiség csökkenése miatt az elnök-vezérigazgató szerint legalább
1 százalékkal rontja a hatékonyságot. Az éves szükséglet nagyobb részét ugyanakkor betárolták a malmok, tehát nem kell aggódni, hogy nem lesz elég őrölnivaló.
Az afrikai sertéspestis (ASP) is befolyásolja a malmok helyzetét – mondta Lakatos Zoltán. Romániában a járvány miatt eddig 570 ezer sertést kellett leölni, és – bár a hazai házisertés-állományban még nem mutattak ki ASP-vírust – megelőzési céllal Magyarországon is sok sertést vágtak le. Mivel ez csökkenti a korpaigényt, a malmok igyekeznek akár olcsóbban is túladni a felhalmozódott készletükön, ami egy kilogramm búzára vetítve 1,5-2 forinttal csökkenti az eredményességüket.
Az emelkedő munkabérek is a lisztáremelés irányába hatnak. Lakatos Zoltán szerint a és a garantált bérminimum kötelező emelése mellett minden más kategóriában is emelniük kell, mert olyan mértékű a csábítás, hogy muszáj többet fizetniük, ha meg akarják tartani a dolgozókat. Ráadásul új fizikai dolgozót gyakorlatilag már lehetetlen találni.
A sütőipari termékek ára január végén, február elején 10-15 százalékkal emelkedik, de nem elsősorban a lisztárnövekedés miatt – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Fülep Zsolt, a Magyar Pékszövetség alelnöke. Mint mondta, a pékségek tavaly április 1-jétől a villamos energiát 50, október 1-jétől pedig a gázt 35 százalékkal magasabb áron kapják. Az idén 7-9 százalékos munkabérnöveléssel számolnak, míg a tavalyi átlag 10,5-11, a 2018-as 17, a 2017-es pedig 21 százalékos volt.
Ráadásul nőtt az alapanyagok ára is, például a csehországi tejpor a múlt év eleji 600 forint után már 950 forintba kerül. Ezeknek a költségnövekedéseknek meg kell jelenniük a fogyasztói árakban is, ellenkező esetben vállalkozások mennek tönkre, és ellátatlan területek lehetnek Magyarországon – mondta Fülep Zsolt.
Tavaly fellélegezhettek
Nem zárta rosszul az elmúlt évet a malomipar, ami annak köszönhető, hogy az első fél évben sikerült áremelést elérniük, az aratáskor pedig alacsonyabb lett a búza ára – mondta Lakatos Zoltán. A világpiaci igény ezután sem volt magas, a hazai kereskedők sem igényeltek túl sok búzát, ami a kenyérgabona árát nem hagyta megugrani. Emiatt a tavalyi termésre a malomipar volt a legnagyobb vevő, az elmúlt év vásárlásai pedig konszolidált áron zajlottak. | vg
