Több kár után fizettek a biztosítók

K. B. Z. | Az elmúlt évben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 15,7 milliárd forint volt, míg a kárfizetések 7,53 milliárd forintot tettek ki – írja összefoglalójában a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az utóbbi 38,4 százalékkal haladta meg a 2018-as adatot. A gazdálkodók tavaly 13,7 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és a biztosítóegyesületek részére, amelyből 11,6 milliárd forint után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A díjfizetésre fordított összeg 3,6 százalékkal haladta meg a 2018-ast. A 6,6 milliárd forint kárfizetés 36,5 százalékos növekedés az előző évihez képest.

Az állatbiztosítási ágazat 2019-es díjbevétele 540 millió, a kárfizetése 250 millió forint volt. A díjfizetés 10,6 százalékkal csökkent, míg a kifizetés 50 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjai 1,47 milliárd, kárfizetései pedig 682 millió forintot tettek ki. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada az előző évben 48 százalék volt, ez minden kategóriában növekedett 2018-hoz viszonyítva. A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetében jég-, tűz- és viharkárra kötöttek a legtöbben biztosítást. Az előbbinél 37,7 százalékos, az utóbbinál 28,7 százalékos kárhányad keletkezett 2019-ben. A díj­támogatott agrárbiztosítási rend­szer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb a 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják, illetve túligénylés esetén ennél arányosan kevesebbet. A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, ebben különösen az játszott közre, hogy 5 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg.

A helyi időjárás okozta károk intenzitása évről évre egyre erősebb. A piaci szereplők főként jégkár elleni biztosítást kötöttek a szolgáltatóknál, de népszerűek az aszálykárra vonatkozó termékek is. Tavaly az országos középhőmérséklet 1,87 Celsius-fokkal múlta felül az 1981–2010-es sokéves átlagot, nyáron pedig jelentős hőségperiódusok alakultak ki. Normál esetben huszonnégy 30 Celsius-foknál magasabb átlaghőmérsékletű nap van egy évben, tavaly negyven volt, de az Alföld déli részén nagy területen ötven napnál is több volt, Fülöpházán 62 hőségnapot jegyeztek fel. Jég- és viharkárok sok tájegységen fordultak elő, de intenzíven viszonylag kis körzetekben jelentkeztek. A február, a március és az október volt a legszárazabb tavaly, a havi csapadékmennyiség több mint 50 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól. Ez a növénytermesztésre negatív hatással volt, mert a vetések időszakát érintette.