A csomagolóipar nyert a veszélyhelyzeten

A csomagolóipar egyértelmű nyertese a koronavírusjárvány okozta helyzetnek – egyebek mellett ez a konklúziója a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) friss felmérésének, amelyet a szervezet eljuttatott a Világgazdaságnak. Az ágazat április végi állapotát bemutató vizsgálatban mintegy száz vállalat vett részt. Vegyes a kép, de az világosan látszik, hogy a környezetvédelem szempontjából sokat kritizált csomagolóeszközök gyártása erőteljesen segíti a gazdaságot. Az élelmiszeripari csomagolóanyag-előállító, illetve az egészségügynek gyártó és védőfelszereléseket készítő cégek – köztük meghatározó a kkv-k súlya – szinte kivétel nélkül megnövelt termelésről jelentettek. A létszám növelése viszont nem könnyű ezeknél a vállalatoknál, ezért diákmunka bevonását is el tudják képzelni. Az MMSZ szerint a termelésüket növelni kénytelen és képes cégeket az ellátás biztonságának érdekében indokolt lehet bevonni a stratégiai minősítésűek körébe. Több cég is kitér arra, hogy logisztikai jellegű problémái vannak, és a szervizelésben a külföldi szakemberek utazási nehézségei alkalmanként gátolhatják az új technológiák beindítását.

A műanyagiparban a bezárások és a kényszerszabadságolások aránya alacsony, ahogy az elbocsátásra készülő társaságoké is. Viszont a gyakorlat területtől és cégmérettől függően erősen eltérő. A visszajelzők egynegyede változatlan szinten termel, de a többség (54 százalék) a termelésének visszafogására, illetve kapacitásainak részleges leállítására kényszerül. Ez a kör döntően a vevői megrendelések visszaeséséről nyilatkozott, és itt is előfordulnak logisztikai problémák. A szállítási nehézségek közül a beérkező alapanyagok késedelme a gyakoribb, de a termékek késedelmes elszállítása se példa nélküli. Megnyugtató adat, hogy csak öt cég számolt be teljes leállásról, ők mindannyian járműipari beszállítók. Összességében a felmérés azt mutatja, hogy bár a műanyagipari vállalatok 93 százaléka termel, több mint felüknek vissza kellett fognia a termelést. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyártók mintegy felét semlegesen vagy éppen kedvezően érintette a koronavírus okozta válság. A cégek csökkentett mértékben, részlegesen leállított kapacitással működő harmada mindenképpen törekszik a létszám megtartására, további harmadrész munkaidő-csökkentést és szabadságolást tervez, és csak az egyötödük építene le. Ahol viszont változatlan vagy éppen bővülő a kapacitás, ott a következő hónapokban létszámbővítésre törekednek, vagy átképzéssel próbálják teljesíteni az esetenként (főképp az élelmiszer-csomagolás terén) akár 40 százalékkal nagyobb gyártási igényeket.

A megkérdezett vállalkozások vezetői cégmérettől függetlenül bíznak az állami támogatások eredményességében, egyúttal újabb ajánlásokat is megfogalmaztak: az energiaárak időszakos csökkentése, illetve a nagy energiafelhasználású iparágakban az elektromos energia alapdíjának eltörlése a veszélyhelyzet idejére sokmilliós költségcsökkentést jelentene.

Csúszik a tilalom

Tegnap tárgyalta volna az Országgyűlés az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó javaslatot, ez azonban egy későbbi időpontra csúszik. Az Origo azt írta, hogy a korlátozás kiemelt kormányzati cél, ugyanakkor a gazdaság újraindításának részeként lélegzetvételhez kell juttatni a hazai műanyagipart is. A tilalom 2021-től élne, és a hazai, évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3 százalékára vonatkozna.