Több kiskereskedelmi bolthálózatot is maga mellé állított a Tojásszövetség

Csaknem hatszáz közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzájuk tartozó csomagoló- és feldolgozóüzemek majdnem ötezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak a karantén ideje alatt se kelljen lemonda­niuk az egyik legolcsóbb teljes értékű táplálékról, a tojásról, akárcsak a szállítmányozásban és a kereskedelemben dolgozók, akik nélkül nem lehetne tojás a boltok pol­cain. Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van: az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad és a biotartásnak, mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar tojással tudják feltölteni. Szép Imre nyomatékosította: a szövetség természetesen a háztáji és a kisüzemi tyúktartást is elismeri.

A veszélyhelyzet alatt felértékelődött a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer szerepe a külföldről hozott hasonló áruval szemben. Annak érdekében, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, már tavaly ősszel széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről. Ezért is üdvözli és támogatja a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.

A jelek szerint széles körű összefogás bontakozik ki a magyar tojástermelésért. Mivel az Auchan, a CBA, a Tesco és a Reál is fontosnak tartja a magyar termelők támogatását, egyenként csatlakoztak a Tojásszövetséghez. Varga-Futó Ildikó kommunikációs és CSR-igazgató kiemelte: a friss áruválaszték döntő részét hazai termelőktől szerzik be, ezáltal biztosítva a minőségi termékeket a vásárlóknak és a stabil megélhetést a magyar gazdáknak. Éppen ezért a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartják. Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője jelezte: azért csatlakozik a megalakulása óta százszázalékos magyar tulajdonban lévő CBA a Tojásszövetség törekvéseihez, mert az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer-ellátást. Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tescóban forgalmazott tojások 100 százaléka hazai szállítóktól származik, akikkel hosszú távú stratégiai együttműködést kötöttek.

Az áruházláncok és a Tojásszövetség találkozójának az volt az apropója, hogy több hálózat bejelentette, 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. Ennek az átgondolását kérte az edukációs találkozón az üzletláncoktól adatokat és tényeket figyelembe véve a Tojásszövetség, és a jövőben is folytatni kívánja az egyes láncokkal a párbeszédet. Az EU-konform ketreces tartástechnológia ugyanis a leginkább környezetkímélő, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gázok (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátása is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízigénye a legkisebb, és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli.

A Tojásszövetség tagjainak több mint a 80 százaléka foglalkozik

EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak 2025-től nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról. Amikor a hagyományos ketrecről 2012-ben átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztóiár-növe­kedéshez vezetett. Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani, és a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene. Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, ami rövid távon drágulást okozna.

Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Az EU-konform ketreces technológia nélkül hosszú távon a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet. Fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40 vagy akár 100 százalékkal többet kellene fizetni. Pedig a magyar fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben. Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb fehérjeforrás, amelynek a biológiai értéke – éppúgy, mint az anyatejnek – 100 egység.

A Tojásszövetség tagjainak több mint 80 százaléka foglalkozik EU-konform ketreces tojással