Hullámvasútra ültette az élelmiszer-kiskereskedelem szereplőit a koronavírus-járvány, a tejtermékek iránti kereslet összességében azonban látványosan emelkedett – derült ki a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt adatokból.
Ugyanakkor ezek az árucsoportok sem kivételek az alól, hogy a kijárási korlátozások generálta vásárlói rohamot nagy visszaesés követte, majd a bázisidőszak felett stabilizálódott a forgalom.
A piackutató kiskereskedelmi indexe alapján a tavaly július és az idei június közti időszakban 43 milliárd forintot költöttünk tejfölre, 39 milliárdot gyümölcsjoghurtra, az előbbi 9, az utóbbi 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Eközben éves alapon 11 százalékkal többet, 20 milliárd forintot fordítottunk túró vásárlására, míg a natúr joghurt kiskereskedelmi forgalma 9,5, a kefiré pedig 9 milliárd forint volt, mindkét kategória értékesítése 5 százalékkal nőtt éves alapon.
Érdekesség, hogy bár kiegyensúlyozott a gyártói, illetve a saját márkás termékek aránya a vizsgált kategóriában, majdnem minden esetben az előbbiek részaránya a nagyobb.
Így a tejfölnél 57 százalékos túlsúlyban vannak a gyártói márkák, ez az arány a túrónál 55 százalék, a natúr joghurtnál 58 százalék, a gyümölcsjoghurtnál pedig egészen kiugró, 84 százalék. Egyedül a kefir esetében állnak döntetlenre.
A poharas és a vödrös tejföl között kétharmad-egyharmad arányban oszlanak meg az értékbeli eladások a Nielsen adatai szerint. Ugyanakkor a vödrös kiszerelés iránti kereslet dinamikusan nő: a vizsgált időszakban 14 százalékkal költöttünk többet rá, mint egy évvel korábban.
A bevásárlókosarakba egy év alatt 17 ezer tonnányi túró került, ennek esetében pedig az állapítható meg, hogy a forintban mért forgalom háromnegyede a félzsíros, 15 százaléka a zsírszegény vagy a sovány, egytizede pedig a zsíros túró eladásából keletkezett. Natúr joghurtból 16, gyümölcsösből pedig 47 ezer tonnányit vásárolt a lakosság, és mindkét kategóriára igaz, hogy a 400 és 2500 négyzetméter közti üzletekre koncentrálódik az értékesítés.
A gyümölcsjoghurt forgalmának több mint a fele az ilyen méretű boltokban zajlik, a natúr joghurtok esetében pedig háromötödös a részesedésük.
Hasonló megoszlás jellemző a tejfölre:
a forintban mért forgalom csaknem fele a 401–2500 négyzetméteres üzletekben koncentrálódik, a 2500 négyzetméter feletti hipermarketek 19 százalékot ölelnek fel. Ugyanakkor értékben az eladás egynegyede a 200 négyzetméter alatti boltokra jut.
A Nielsen kiskereskedelmi indexe alapján nagyjából ugyanez jellemző a túróvásárlásra is: minden második eladás jut a diszkontokat és szupermarketeket egyaránt magába foglaló kategóriára (401–2500 négyzetméter), miközben a hipermarketek a forgalom ötödéért felelnek, de a bevétel 21 százaléka a 200 négyzetméter alatti kiskereskedésekben landol.
Bár a kiskereskedelmi index erre nem tér ki, lényeges kérdés az is, hogy a megvásárolt tejtermékek mekkora aránya hazai, illetve importáru. A vezető tejipari szereplők ugyanis egyetértenek abban, hogy át kell alakítani a hazai tejfeldolgozók termékstruktúráját:
addig ne menjen ki nyers tej az országból, amíg nagy mennyiségben importálunk sajtot, vajat vagy éppen joghurtot.
A magasabb hozzáadott értékű termelés eléréséhez azonban fejlesztési források kellenek, hogy a magyar üzemek utolérjék a hollandokat, németeket vagy a franciákat.
