Bővült a kockázatkezelés eszköztára

Elsősorban az időjárás okozta károk enyhítésére jött létre a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR), amely 2020-ban a már meglévő elemek – az agrárkárenyhítési rendszer, a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és az országos jégkármérséklő rendszer – mellett kiegészült a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerrel.

Ebben a rendszerben az agrárkárenyhítés és a biztosítási díjtámogatás egymásra épül – írja összefoglalójában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az agrárkárenyhítés keretében létrejött kárenyhítési alap a természeti csapások okozta károk esetén a jogos kárigény 40 százalékát téríti meg. Ez azonban az öngondoskodást jelentő biztosítással kiegészítve nyújt igazi védelmet, hiszen így akár a jövedelemkiesés 80 százaléka is megtérülhet. A mezőgazdasági biztosítás után akár 70 százalékos díjtámogatás is jár a gazdálkodónak, ezt a tárgyév végén folyósítják.

A NAK által üzemeltetett jégkármérséklő rendszer a zivatarszezonban mérsékli a pusztító jégverés által okozott károkat, a krízisbiztosítás pedig az időjárási kockázatokon túl az olyan tényezők negatív hatásai által okozott jövedelemcsökkenést is kompenzálja, mint például az állat- és növénybetegségek, piaci korlátozások. A krízisbiztosítási rendszerhez önkéntesen lehet csatlakozni, azonban legalább három év tagságot vállalni kell. Ha a tárgyévi jövedelem legalább 30 százalékos mértékben elmarad az előző évek átlagától, a termelő a kiesés 69,9 százalékát kapja meg.