Rengeteg pénz ömlik a fővárosba
A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. Ha tágabb értelemben beszélünk az állami gazdaságfejlesztési forrásokról, a Világgazdaság számításai szerint mindez megállja a helyét. Ez esetben figyelembe kell venni az Európai Uniótól, és a költségvetésből származó közvetlen kifizetések mellett azokat a vállalkozásokat segítő, támogatott hitel-, tőke- és garanciaprogramokat is, amelyeket az állami tulajdonú pénzintézetek, illetve a szintén az állami oldalhoz sorolható Magyar Nemzeti Bank biztosított a cégeknek.
A magyar főváros az Európai Unióban fejlettnek számít: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP Budapesten az EU átlagának a 145 százalékán áll. A budapesti adat jelentős mértékben felhúzza az országos átlagot, amely azonban így is csak 73 százalék, a fele a budapesti értéknek. A fentiek alapján az az észszerű, hogy a felzárkóztatási programoknak nem Budapestet, hanem a lakosainak az EU-átlag 46 százalékát kitevő életszínvonalat biztosító Kelet-Magyarországot vagy az egyaránt 49 százalékon álló észak-magyarországi és dél-dunántúli megyéket kellene segíteniük. Ez a fajta forrásallokáció egyébként magára az EU-ra is jellemző, nem véletlen, hogy a legtöbb uniós támogatási program eleve kizárja a budapesti felhasználást. Ennek dacára a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban az ország számára rendelkezésre álló mintegy 8400 milliárd forintnyi EU-forrás 20 százaléka fővárosi fejlesztéseket, vállalkozásokat finanszírozott.
A 2020. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapból közvetlenül gazdaságfejlesztésre mintegy 3000 milliárd forintot fordított a kormányzat. Az adatok szerint ezen belül a direkt finanszírozás 30 százalékát szintén fővárosi fejlesztésekre költötték. A gazdaságfejlesztés fókuszában a koronavírus-válság idején a vállalkozások működésének biztosítása, a likviditás megőrzése, a munkahelyek védelme állt, a válság után az újraindulás sikerét beruházás, termékfejlesztés, profilváltással vagy akár akvizícióval történő piacbővítés alapozhatja meg.
Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálta az a nagyszabású hitel-, tőke- és garanciaprogram, amelyet az MFB csoport és az Eximbank hirdetett meg, és amelyhez a Magyar Nemzeti Bank a saját megoldásaival csatlakozott a válság első hónapjaiban. Az MFB és az Eximbank által nyújtott források összességében mintegy 2500 milliárd forintot tettek ki. Ehhez kapcsolódott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitel- és Növekedési kötvényprogramja, amelyben tavaly a vállalkozásokhoz mintegy 1600 milliárd forint értékű forrás jutott el. Ezek igénylésében és kihelyezésében értelemszerűen előnyt jelentett az átlagosnál jobb fővárosi banki infrastruktúra – ennek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt évben az MFB csoport termékeinek az 55, míg az MNB programjainak az 50 százaléka fővárosi vállalkozásokat támogatott. Miután a felhasználáson belül a likviditás biztosítására fordították a források több mint felét, az államilag (jegybank által) támogatott hitelprogramok sokkal erőteljesebben segítették a budapesti vállalkozások fennmaradását, mint a vidéki cégekét.
A budapesti adatok a bejegyzett vállalkozások számához képest jelentősen felülreprezentáltak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) székhely szerinti felosztásában csak a cégek 23 százaléka van bejegyezve a fővárosban. A hitelprogramokban elért 50 százalék feletti részarány még a cégek árbevételéhez képest is magasabb Budapesten, a KSH kimutatása szerint 2019-ben a magyar vállalkozások forgalmának 41,2 százaléka realizálódott a fővárosban.
Ez utóbbi adat alapján reális, hogy Budapest a vállalatai árbevételének arányában részesült 40 százalék körüli mértékben az állami gazdaságfejlesztési forrásokból. Egyes közgazdászok és szakértők véleménye szerint a fejlett régiókat – Magyarország esetében Budapestet – érdemes leginkább támogatni, hiszen a legnagyobb árbevételt elérő vállalatok tudják leghatékonyabban felhasználni a gazdaságfejlesztési forrásokat. Ezzel az állásponttal szemben számos közgazdász és szakértő szerint a Magyarországon kialakult sérült szerkezet – amelyben a vidék lemaradása Budapesthez képest látványos – hosszú távon gátat szabhat a nemzetgazdaság fejlődésének. Emiatt érdemes csökkenteni a regionális különbségeket, aminek megfelelő eszköze a hatékony forráselosztás. Budapestnek tehát segítenie kell a vidék felzárkózását, hiszen közös érdek, hogy a kevésbé fejlett régiók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a gazdaság erősödéséhez és versenyképességének javulásához, mint ahogy a korábbi időszakokban tapasztalni lehetett.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a főváros, a fővárosi cégek sikere nélkül az ország nem lehet sikeres. Ugyanakkor az egyes régiók közti egyenlőtlenségek orvoslását a kormány és az Európai Unió is prioritásként kezeli. A feszítő regionális különbségek csökkentése egyébiránt nem lesz könnyű. Ha pusztán a hitelprogramokat nézzük, rendkívül nagy kihívás lesz a meglévő intézményhálózatnak, hogy a könnyen elérhető budapesti cégek helyett olyan fejlesztésre érdemes vidéki kis- és középvállalkozásokat kutassanak fel, amelyek mernek beruházásokba fogni.
Az egy főre eső GDP az EU-átlag
145
százalékán áll a magyar fővárosban
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.